Kozmikus Közzététel – V/7.

ÚTMUTATÓ A FÖLDÖNKÍVÜLIEKHEZ CLIFFORD STONE-NAL – A mai adásban újabb részleteket ismerhetünk meg Clifford Stone földönkívüliekkel szerzett tapasztalatairól, többek közt az elsősegélynyújtás nehézségeibe és bizonyos fajok fiziológiai jellemzőibe is betekintést nyerhetünk. Mivel ez a utolsó alkalom, hogy Clifford a Kozmikus Közzététel sorozatban vendégeskedik, ezért zárásként egy rövid üzenetet fog átadni nekünk.

Wilcock: Elérkeztünk a lezuhant ufo roncsok begyűjtésével foglalkozó szakértőnkkel, a legendás Cifford Stone őrmesterrel folytatott beszélgetésünk utolsó részéhez. Most egy olyan interjúrészletet fogunk látni, amelyben Stone arról az orvosi kézikönyvről beszél majd, amiben 57 olyan különböző típusú földönkívüli faj leírása található, amelyekkel találkozhattak ilyen bevetések során, és amit ő szeretetteljesen csak "Heinz 57"-nek nevez.

ELSŐSEGÉLY FÖLDÖNKÍVÜLIEKNEK

Clifford Stone: Számos könyv létezett. De ennek az egy bizonyos könyvnek az volt a célja, hogy amikor kimentünk a helyszínre... nos, akkor ez a könyv az egyik emberünk felügyelete alá tartozott. Ennek az embernek orvosi háttérrel kellett rendelkeznie. Nem tudom pontosan megmondani, hogy ő valóban orvos volt-e. De a cél az volt, hogy legyen egy könyvünk, ami alapján lehet egy alap megértésünk arról, hogy elsősegélyt tudjunk nyújtani bármilyen lénynek, akivel csak összefutunk. Ez volt ennek az egésznek a célja.

Nekem nem szabadott volna látnom ezt a könyvet, de mivel voltak intuitív emberek is – ezt a kifejezést használom, mert ők tudták, hogy más oka is van annak, amiért én ott vagyok köztük, nemcsak szimplán a csapat egyik tagja vagyok. Nem álltam ki eléjük, mondván: "oh, igen, tudjátok, én egy intuitív kapcsolattartó vagyok. Gyerekkorom óta vannak ilyen tapasztalataim. Ezért vagyok itt." Lényegében abban az időben nem is igazán tudtam, hogy mi volt a helyzet. Mindössze annyit tudtam, hogy valamilyen furcsa okból kifolyólag ki lettem választva, és én is belekeveredtem ebbe.

De aztán az egyik srác azt mondja: "Nem mehetünk csak úgy oda ellátni ezeknek a lényeknek a sérüléseit. Pontosan tudnunk kell, hogy milyen típusú elsősegélynyújtási metódust kövessünk, amíg az orvosi csapat megérkezik." Volt tehát egy orvosi csapat is. Azt hiszem triázs csapatnak hívták és ennek a triázs csapatnak kellett bejönnie az adott területre. Voltak köztük orvosok, de voltak köztük szakértők is, akik sokkal magasabb szinten tudták, hogyan kell ezekkel a lényekkel bánni. De az addig fennálló időben képesnek kellett lennünk arra, hogy elsősegélyt nyújtsunk.

Szóval jött ez a fickó és megmutatta nekem a könyvet. Amit most mondani fogok, azt egészen biztosan őrültségnek fogják tartani, de... Vegyük például a sebtapaszt. Néhány entitásnál nem használhatod a sebtapaszt. Az az egyszerű kis tapasz, amit odaragasztasz, ha szereztél egy sebet, az képes megölni néhányukat. Ehelyett olyasmit kellett használnod, ami a gipszhez hasonlított és azt kellett rátenned. Volt egy orvosi készlet kizárólag földönkívüliek számára. Ha ránéztél erre és a könyv éppen nem volt nálad, azt gondolhattad: "ezt meg vajon ki pakolhatta így össze?"

Voltak bizonyos típusú vegyületek specifikus szennyeződések eltávolítására. Mégis, ez jelentette számukra az elsősegélyt. Jódot például rájuk tehettünk, de ez képes volt megölni néhányukat.

A könyv, vagy katalógus, amit láttam, 57 különböző fajról szólt és szekciókra volt osztva. Lapozgattad és ott volt egy kép, bizonyos statisztikák és egy rövid leírás az adott entitásról. Aztán lapoztad tovább és ott volt egy lista a különböző típusú lehetséges sérülésekről, amelyek előfordulhatnak velük és hogy milyen elsősegélyt kell alkalmazni ilyenkor. Talán négyszer mentem végig ezen a könyvön. Sok ember azt gondolja, hogy ezt a könyvet odaadták nekem, aztán hazavittem, elolvastam és folyamatosan ott volt nálam. Nem, nem, nem. Ez nem így működött.

Néhányan olyannyira emberszerűnek néznek ki, hogy nagyon nehezen találnál rajtuk bármiféle különbséget hozzánk képest. Talán nem fognak minden vicceden nevetni. Ők – hogy is mondjam – nagyon komolyak. Szóval a komolytalankodást nem fogják rögtön megérteni. Ez egy tanulási folyamat a számukra. Nekik tanulniuk kell ezt. Bent vagy egy sötét szobában és mondjuk ott van előtted egy piros színű papírlap. Nem tudod megmondani róla, hogy az piros. Ők viszont felveszik, megérintik és azt mondják: "Oh, ez piros." Olyan sötét van, hogy a kezedet sem látod az arcod előtt, ők viszont ilyen körülmények között meg tudják különböztetni a színeket.

Vannak közöttük néhányan, akik – megint csak azt mondom - humanoidok, de nagyon óvatosnak kell lenned, mert amikor ezzel jössz elő, nagyon könnyen azt gondolhatod róluk, hogy ők emberek. A pupilláik (Szerk - Stone itt úgy érti, hogy az íriszük), ami nekünk lehet mondjuk kék, zöld, meg barna. Nos az ő pupilláik feketék. Ennél fogva, hogy ezt elrejtsék, kontaktlencsét kell viselniük. De ha elfelejtik viselni ezt a kontaktlencsét, akkor az a személy, aki meglátja őket, meg fog rémülni tőlük, merthogy a szemeik úgy néznek ki, ahogy... Manapság azt mondanád: "Oh, hát azok kontaktlencsék." Meg sem tudom mondani, hány olyan gyereket láttam, akik macskaszem formájú kontaktlencsét viseltek. Manapság ezt mondanák erre. De akkoriban még nem voltak kontaktlencsék, ezért napszemüveget kellett viselniük. Szóval, amikor meglátod őket és sötét szemeket látsz, ma már semmi szükség napszemüvegre és ilyenkor megkérdezed magadtól: "Ez a személy tényleg erről a bolygóról származik vagy inkább el akar rejteni valamit?"

A legfurcsább lénynek, akivel találkoztam, olyan feje volt, mint egy szöcskének. Sokan "imádkozó sáskának" hívják őket. De nekem – hogy is mondjam – semmi problémám sem volt ezzel, jól kijöttem velük.

Emlékezz rá, azt mondtam, hogy olyan fejük volt, mint a szöcskének. Nos, az egyetlen problémám velük az volt, hogy úgy is ettek, mint ahogy a szöcskék.

Azt hiszem, mivelhogy gyerekként azzal játszottunk, hogy segítettünk az állatoknak és a szöcskéknek... gyerekkoromban szerettem a szöcskéket. Nem megenni, hanem csak izgalmasnak találtam őket. És néztem, ahogy esznek és azt hiszem ez felkészített engem arra a jelenetre, amikor ezeket a lényeket enni látom majd. Merthogy sokan azt mondják ilyenkor: "Pfú, ez undorító." És ilyenkor én azt szoktam mondani nekik: "Tudod mit? Számukra ez a természetes és talán az a mód, ahogyan mi eszünk, nekik az az undorító.” Az egyikük, az egyik inszektoid lény, lényegében még viccelődött is ezzel és viccesen azt mondta nekem: "Nos, igazad van. Mi azt gondoljuk, hogy ahogy ti emberek esztek, az undorító. Nem normális." Szóval, mi számít itt egyáltalán normálisnak?

* * * * * *

Wilcock: Ok. A fenti bejátszásban Stone elmondta, hogy intuitív kapcsolattartó volt a földönkívüli roncsok begyűjtésével foglalkozó csapatban és a csapat többi tagja nem feltétlenül tudta, hogy ő pontosan miért is van ott közöttük. Általános jelenségnek számít, hogy a csapat tagjai nem tudják pontosan, hogy a másik milyen szerepkört tölt be? 

Corey: Az adott helyzettől függ. Vannak esetek, amikor tudniuk kell, hogy kik alkotják a csapatot. Ott is felfedezhető ez a részekre szabdaltság. Még a kisebb csapatokban is ez a helyzet. Viszont úgy hallottam ki a szavaiból, hogy esetében a csapata eléggé tisztában volt azzal, hogy ő nem csak nukleáris, biológiai és vegyi szakértőként van a csapatban.

57 különböző fajta földönkívüliről tett említést, és én már több éve folyamatosan belefutok ebbe az adatba. Azt mondtad nekem, hogy olvastad az Egység Törvénye könyveket. Az Egység Törvényében úgy magyarázták, hogy a "Jófiúk Konföderációját" 53 civilizáció alkotja. Ugyancsak elmondják, hogy George Hunt Williamson írásaiban elég pontosan megfogalmazta, hogy 6 negatív csoport van. 53 plusz 6 az 59, ami csak kettővel több 57-nél. Mit hallottál erről az adatról?

Ennek a begyűjtő csapatnak adtak egy listát, rajta információkkal azokról a földönkívüliekről, akikbe leggyakrabban belefuthatnak egy ilyen baleset során.

Említetted korábban a Szuperföderációt. Mit csinál itt lényegében ez a Szuperföderáció? Elég szorosan együttműködik velünk ahhoz, hogy itt legyenek a légterünkben?

A Szuperföderációból sokan ún. "genetikai gazdálkodók". Egy hatalmas kísérlet zajlik, egy nagy genetikai kísérlet és ők részt vesznek ebben. Nem mindig jönnek le a felszínre, de néha le kell jönniük, hogy felvegyenek tesztalanyokat és elhelyezzék bennük az új géneket.

Szóval lehetséges, hogy bizonyos csoportok űrhajói azért zuhannak le, mert itt a légterünkben végeznek műveleteket?

Igen, igen. Lezuhanások a Szuperföderáció űrhajóival is előfordulnak. Vannak olyan földönkívüliek is, akik úgy jöttek be a Naprendszerünkbe, hogy utazgatnak más csillagrendszerek körül, megállnak itt, feltöltik a készleteiket vagy gyorsan elcserélnek valamit mielőtt távoznának. Szóval ők sokkal nagyobb számban vannak itt, azokhoz képest, akik ténylegesen bejönnek. Kifejlesztettük a képességet, hogy meg tudjuk figyelni az égboltunkat és egyfajta rendőrszerepet is el tudunk játszani, emiatt pedig kicsikét megcsappant a légterünkbe érkező azon földönkívüliek száma, akik be akarnak jönni és azt csinálni itt, amit csak akarnak, aztán távoznak. Azoknak a száma viszont, akik alkalomszerűen jönnek-mennek a Naprendszerünkben és interakcióba lépnek velünk, sokkal nagyobb 57-59-nél.

Lehetségesnek tartod, hogy a roncsok összeszedésével foglalkozó csapat belefutott olyasvalamibe is, ami nem szerepelt ebben a kézikönyvben és ennélfogva ismeretlen volt a számukra?

Abszolút, igen. Folyamatosan voltak ilyenek... Így szalad fel a számuk 57-re. Sok esetben a baleset roncsai között olyan földönkívülieket találtak, akiket addig egyszer vagy kétszer láttak összesen. Más fajokba viszont többször belefutottak.

Milyen protokollokat követtek akkor, ha olyasvalamivel szembesültek, ami nem szerepelt a kézikönyvben?

A legvalószínűbb az, hogy ilyenkor semmiféle orvosi kezelést nem alkalmaztak rajtuk. És általában azt sem tudják, hogy milyen típusú kórokozókat hordoznak, vagy hogy ők milyen kórokozóinkra érzékenyek. Úgyhogy kordonnal fogják elzárni őket egészen addig, amíg egy profi orvosi tudóscsoport meg nem érkezik a helyszínre.

Vagyis különböző protokollok vannak érvényben, ha nem tudják, hogy melyik eljárás a megfelelő, így aztán először inkább nem nyúlnak hozzájuk.

Így van. Hogyha egy teljesen ismeretlen űrhajó zuhan le, akkor nagyon sok mindent figyelembe kell venni. Először is mit szállított? Milyen típusú vegyi vagy biológiai anyag kerülhet ki belőle, ami megbetegítheti az odaérkező csapatot? Úgyhogy sok mindent figyelembe kell venni. Így aztán általában kordont húznak ki és beküldenek néhány specialistát, hogy nézzék meg, mi a helyzet. Ha olyan lényt találnak, aki megsérült, akkor valószínűleg belehal a sérüléseibe, mielőtt az orvosi csapat kiérkezik.

Voltak problémák a sugárzással és a rádióaktivitással az ilyen baleseteknél?

Igen. Igen. Ezért is utaznak velük az NBC (nukleáris, biológiai, vegyi) egységek.

Voltak-e olyan esetek, amikor nanitok szabadultak el, feltérképezték a terepet és megtámadtak embereket?

Nem hallottam semmi ilyesmiről. Arról hallottam, hogy emberek megbetegedtek és meghaltak, miután bementek ilyen lezuhant űrhajókba.

Már ez a rövid ideig való kitettség is elég volt ehhez?

Igen. Különböző sugárzások, a földönkívüliektől származó kórokozók miatt... számos oka volt.

Stone elmondta azt is, hogy bizonyos földönkívüliek fiziológiája olyan, hogy meghalhatnak a ragasztóanyagoktól... Azt hiszem a ragtapaszon lévő ragasztóanyagra gondolhatott.

Vagy pedig a ragasztóanyagban lévő vegyi anyagokra. Igen... Emlékszem, hogy olvastam erről, mert a földönkívülieket begyűjtő és kikérdező program részeként nyilvánvaló, hogy néha orvosi kezelésre is szükség volt. Ismerniük kellett, hogy hogyan osztályozzák ezeknek a lényeknek a sérüléseit és hogyan stabilizálják az állapotukat, hogy minél több információt tudjanak kiszedni belőlük.

Elmondta, hogy volt valamiféle begipszeléshez hasonló gyógymód a sérüléseikre.

Igen, olvastam róla, hogy bizonyos lények anaflaxiás sokkhoz hasonló tüneteket produkáltak, amikor olyan kemikáliákat adtak be nekik, amik emberre és állatra egyébként veszélytelenek. Ők viszont anaflaxiás sokkot kaptak ezektől és belehaltak.

Más bennfentesek is elmondták nekem, hogy általánosságban véve a földönkívülieket teljesen sokkolja ez a bolygó, mert sokkal több kemikáliát használunk, mint amit ők a saját világukban. Hallottál erről?

Igen. Ők annyira fejlettek, hogy nincs szükségük a különböző kémiai vegyületekre.

És mivel hogy nincsenek annyira kitéve ezeknek, sokkal érzékenyebbek is rájuk.

Igen, akárcsak a kórokozókra. Nem tudnak védekezni a kórokozóink ellen.

Stone említette a jódot. Úgy tűnik, hogy az egy elég normális anyagnak számít a periódusos-rendszerben, ami támogatja a biológiai életet.

Nagyon sok ember allergiás a jódra, nem kerülhet jód sem a szervezetükbe, sem pedig a bőrükre. Szóval teljes mértékben hihető, hogy egy olyan anyag, mint a jód, allergiás tüneteket vált ki földönkívüliekből.

Miből gondolod, hogy egy bizonyos típusú szennyeződés vagy kosz lényegében "ragtapaszként" funkcionálhat bizonyos földönkívülieknél? Talán a koszban található ásványi anyagok miatt?

Az ásványi anyagok és az összeálló sár lehetővé teszi a vérük megalvadását.

Igaz, hogy a földönkívüliek közül néhányan gyorsabban gyógyulnak, mint mi?

Igen. Voltak olyan esetek, amiknek szemtanúja voltam, hogy a kezelés után azon nyomban nagyon egészségesnek néztek ki még nagyon-nagyon súlyos sérülések után is. Lehetséges, hogy valamilyen technológiát alkalmaztunk rajtuk, de általában miután stabilizáltuk őket, betettük egy cellába és egyedül hagytuk őket. Onnantól kezdve saját maguktól gyógyultak.

Ha már erről beszélünk, akkor kíváncsi lennék, hogy mivel etettétek a fogságba ejtett földönkívülieket? Etethetjük őket a mi normál élelmiszereinkkel...

Nem.

... vagy ilyenkor nagyon különleges dolgokra van szükség?

Igen. Általában valamilyen vegyületet adtunk nekik, amit összekevertünk... Olyasmi volt, mint egy étrend kiegészítő, amit evés helyett szoktál beszedni. Megvan benne minden olyan ásványi anyag, amire szükségük van – vitaminok, protein, minden amire csak szükségük van. A különböző földönkívülieknek teljesen különböző szervezetük van. Néhányuknál úgy néz ki, mintha a testükben nem lenne semmilyen emésztésre szolgáló szerv. Úgyhogy igen, szükség van egy intuitív empatára ahhoz, hogy kommunikálni tudjanak ezekkel a lényekkel. Olyan kérdéseket tesznek fel, nekik hogy: "Miben tudok segíteni? Mit tehetek érted?" És ilyenkor ezek a lények kiterjesztik a tudatukat az intuitív empata felé és azt mondják: "Táplálékra van szükségem. Így és így tudjátok elkészíteni."

A vízivás megszokott dolognak számít a legtöbb lény biológiai életében?

Nos, elég érdekes. Emlékszem rá, hogy láttam, hogy néhány lény csak desztillált vizet használt hidratálásra vagy a sebei ellátására. Szóval el tudom képzelni, hogy a víz képes felvenni ásványokat és más dolgokat. Úgyhogy tisztított víznek kellett lennie.

A víz számunkra egészséges, hiszen megvan benne az ásványoknak az a keveréke, ami jellemző a bolygónkra. Viszont más bolygóknak ehhez képest nagyon különböző ásványi keveréke lehet, amit az ott található víznek tartalmaznia kell.

Igen, így van. És a desztillált víz meg van tisztítva ettől.

Rendben. Stone említette a pupillákat, de nyilvánvalóan az íriszre gondolt. Azt mondta, hogy néhány földönkívülinek fekete színű írisze van és ha ezt láthatnánk, amikor nem viselnek kontaktlencsét, az nagyon feltűnő lenne a számunkra. Mit szólsz ehhez?

Láttam olyan lényeket, akiknek a szeme... csupán annyit láttál, hogy a szem mindkét oldalon fekete volt. És ez nem csak egy fajnál fordult elő. Említette azt is, hogy ez egy nagyon is embernek kinéző faj volt, aki mellett akár el is sétálhatnál, és azt gondolhatnád, hogy egy ember mellett mentél el. És aztán ha jobban megnézed, észreveszed, hogy valami nem stimmel, valami különbözik rajta.

Azért a nézők kedvéért tisztázzuk, hogy nem azt mondta, hogy az egész szemük, beleértve a szemfehérjét is csupa fekete, mint amilyeneket a tv-műsorokban vagy horror filmekben látni.

Nem. Csak az írisz.

Az ilyen típusú földönkívüliek általában kontaktlencsét viselnek, mielőtt megjelennének előttünk?

Nem hallottam arról, hogy kontaktlencséket viselnének, de azt hallottam, hogy napszemüveget hordanak. Az adott csoporttól függően, ha a szemeik különbözőek, akkor talán feltesznek egy napszemüveget. Ha a füleik különböznek, úgy mint pl. a Star Trek-ben, felvesznek egy sapkát és eltakarják a hegyes füleiket. Mindezt azért, hogy felkészüljenek arra az estere, ha összefutnának őshonos emberekkel.

Stone azt is említette, hogy belefutott valamilyen inszektoid életformákba. A fejük olyan volt, mint a szöcskéké. Hol találkozhatott ilyen lényekkel? Mi történhetett, mert nem igazán ment bele a részletekbe arról, hogy hol látta őket?

Nekem nem úgy hangzott, mintha egy balesetnél történt volna. Úgy hangzott, mintha valamilyen több faj által használt létesítményben találkoztak volna, mert interakcióba lépett velük. Említette, hogy egyikük azt mondta, hogy undorító, ahogy esznek és tett egy olyan megjegyzést is, hogy "Nos, valószínűleg ők is azt gondolják, hogy ahogy mi eszünk, az undorító." És erre az egyik rovar közbeszólt és egyetértett vele... ami megint egy olyan dolog, amit már hallottunk az ufológiában és amit személyesen is megtapasztaltam. Nagyon sok földönkívüli ki nem állhatja a szagunkat, a látványunkat. Nem találnak bennünket vonzónak és a számukra büdösek vagyunk.

Ugyancsak emlékszem arra, hogy Pete Peterson mondta nekem, hogy amikor ő találkozott ezekkel a szöcske-szerű lényekkel, akkor a lénynek le kellett hajtani a fejét, amikor nevetett, mert az állkapcsa kinyílt volna.

Igen. Az, amelyikkel én találkoztam, annak nem volt éppen nevethetnékje. Elfogtuk és kihallgattuk, és az állkapcsa ennyire előrenyúlt (Corey itt a kezeivel mutatja). A feje olyan volt, mint egy hangyáé vagy szöcskéé. Elölről így nézett ki (Corey a két mutatóujjával kifelé mutat a homlok oldalsó részének irányába), ha pedig oldalra fordult, akkor még jobban kiálltak. Ezeket a lényeket nagyon sokszor mantid-eknek nevezik, de számos különböző inszektoid típusú lény létezik.

Előfordulhat, hogy Stone volt az első, aki említette a földönkívüliek ezen "57 különböző változatát" és közülük a legtöbb emberi vagy legalábbis humanoid lény. Ez összhangban van a te megfigyeléseiddel? Az intelligens élet valóban emberszerű formát szokott magára ölteni?

Hallottam róla, hogy különböző alakú lények vannak odakint, de legnagyobbrészt humanoidok. Két kézzel, két lábbal, ujjakkal, lábujjakkal, és hasonlókkal rendelkeznek.

Milyen konfigurációkról hallottál még?

Hallottam kristályos lényekről, illetve olyan lényekről, akik egyfajta energiafoltok voltak, és nem egészen az általunk ismert húsból és vérből álltak.

Egy másik dolog, amit Stone említett, hogy néhány lény nagyon bizarr érzékszervi képességekkel rendelkezik. Megérintenek egy papírdarabot a vaksötét szobában és abból tudni fogják, hogy a lap piros színű. Mit gondolsz erről?

Néhány lény hozzánk képest más spektrumon keresztül képes látni. A szemük szélesebb fényspektrumot képes elnyelni. Így aztán az általunk látható fényből, ha lekapcsolod a lámpát, még marad belőle valamennyi a fényspektrum egyik és másik oldalán, amit ők képesek érzékelni. És az is tény, hogy hallottam, hogy az emberiségen végzett elmekontrollt arra is felhasználták, hogy nagyon sok olyan érzékünket elnyomják, amikkel - ha nem lennénk manipulálva - képesek lennénk hasonló dolgokat érzékelni.

Rendben. A mai epizód végére értünk. Clifford Stone őrmester nagyon-nagyon jó dolgokat mondott el nekünk. Ő egy bátor amerikai hős. Meg kell értenünk, hogy mennyire nehéz az ilyen embereknek előállniuk és megosztaniuk velünk a tapasztalatikat. Amikor az interneten ki akarják nevetni őt, nem feltétlenül veszik észre, hogy Clifford szegénységben élt. Elvesztette az egyik gyermekét és semmit sem nyert vele, viszont mindent elveszíthet azzal, hogy előállt. Úgyhogy szeretnénk megköszönni ennek az amerikai hősnek, hogy elhozta nekünk ezeket az információkat, hogy ezzel segítsen nekünk továbbhaladni a Teljes Nyilvánosságra hozatal irányába, amihez - remélhetőleg - ez az egész vezetni fog majd. Most pedig a mai adás befejezéseként, azok után a nagyon mélyen személyes és érzelmes információk után, amiket megosztott velünk, Clifford Stone záró gondolatait fogjuk levetíteni. Én David Wilcock vagyok, ő pedig Corey Goode. Ez a Kozmikus Közzététel és a mai műsor zárásként Clifford Stone őrmester néhány gondolatával búcsúzunk.

ÜZENET AZ EMBERISÉGNEK

Clifford Stone: Na most a helyzet az, hogy kapcsolatfelvétel és interakció már most is történik, de amit mi emberek nem értünk, attól félünk. És amikor elrablásokról esik szó, azt nem értjük, így aztán félünk. Én mindig azt mondtam: "engem soha sem raboltak el". Legalábbis nem hiszem, hogy elraboltak volna. De most hogy ezt mondom, hadd mondjam el azt is, hogy emlékszem rá, hogy egészen kicsi koromban több alkalommal is úgy láttam a csillagokat, ahogy sehol sem lehet látni őket innen a Föld bolygóról.

Ha mást nem is, egy dolgot szeretnék, hogy mindenki megértsen és megőrizzen magában ebből az interjúból. Szeretném, hogy emlékezzenek rá, hogy először is, ne engedjenek senkit sem befészkelődni a gondolataik közé. Másodsorban pedig, keressék és kutassák az igazságot. Harmadikként pedig, menjenek és kérjenek válaszokat a felfedezés során előbukkanó további kérdésekre.

A probléma az, hogy jelenleg túl sok ember engedi meg, hogy mások befészkeljék magukat a gondolataik közé és ez olyasvalami, amit nem engedhetsz meg. Vannak olyan emberek, akiknek hátsó szándékaik vannak és azt fogják mondani neked, hogy sajtból van a Hold és mindenki hinni akar majd nekik.

A helyzet az, hogy ha felkutatod a tényeket, megérted, hogy a Hold témája nagyon bonyolult és sok a rejtély vele kapcsolatban és mi szeretnénk, ha válaszokat kapnánk ezekre a rejtélyekre. Amikor az ufo-kra terelődik a szó, az egy saját maga titkát megőrző téma. Mindenki tud az ufo-król, hogy alapjában véve ufo-król szóló jelentések léteznek. Minden nap látnak ilyen objektumokat. Attól, hogy a kormány azt mondja: "nem fogunk több vizsgálatot lefolytatni ebben az ügyben", attól ők még nem fognak elmenni. Vannak emberek, akiket nagyon furcsa események során naponta inzultálnak pszichikailag és senki sem akar válaszokat adni erre. Hogy rövid legyek: szükségünk van azokra a válaszokra.

Tényként tudom, hogy végül majd be fog következni egy esemény - akár előre eltervezetten, akár véletlenül - ami olyan mélyreható lesz, hogy SEMMILYEN módon sem lehet majd letagadni. És az emberek nem csak itt az Egyesült Államokban, hanem világszerte meg fogják tudni, egyszer és mindenkorra, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban. Az embereket pedig pszichológiailag fel kell készítenünk arra, hogy elfogadják ezt.

És itt most rögtön elmondom, hogy az emberek azt fogják majd mondani: "Oh, hát ez fájni fog a vallásoknak." Nem, nem fog fájni. "Fájni fog ennek, meg fájni fog annak." Nem, nem fog fájni. Elmondjam neked, hogy kinek fog fájni? A világ tudományos közösségének, mert jelenleg a világ tudományos közössége annyira önző. Azt fogják mondani: "El tudjuk fogadni, hogy földönkívüli lények vannak odakint." De vajon tényleg el tudják fogadni? Mert a helyzet az, hogy olyannyira be vannak zárva a saját paradigmáikba, hogy tudnak arról, hogy egy nap majd egzotikus meghajtórendszerekre fogunk szert tenni és el fogunk látogatni nem csak a Naprendszerünkben lévő bolygókra, hanem más, tőlünk fényévekre lévő csillagrendszerek bolygóira is. Jelenleg is ezeken a technológiákon dolgozunk. Nem titok, hogy ezeken dolgozunk, csak az emberek nem tudnak róla. És ezek tények. Ezeket az igazságokat kell kutatniuk az embereknek. És amikor ezt megteszik, rá fognak jönni, hogy látunk olyan ufo-kat, intelligens járműveket az egünkön, amelyek valahonnan máshonnan érkeznek ide olyan lények intelligens irányításával, akik nem erről a világról származnak – talán még csak nem is ebből a dimenzióból. Rá kell jönniük, hogy holnap rendelkezni fogunk majd ezzel a technológiával, holnapután pedig valaki másnak az ufo-i leszünk majd. A lényeg a lényeg: ez meg fog történni.

Kulcsfontosságú mindehhez, hogy minden egyes ember nyitott elmével rendelkezzen. És utálom, hogy ezt kell mondanom, de nagyon sok olyan dolgon mentem keresztül, amit most okkal nem részleteznék - hadd maradjon meg köztem és isten között. Így tudnám a legjobban megfogalmazni. Sok esetben nem érzem kényelmesen magam beszéd közben. Merthogy az elmédben újraéled mindezt. Ezek az érzelmek nem távoznak el onnan. Színesben látod őket. Voltak olyan idők, amikor én azt hangoztattam: "Ez egy intelligens élőlény." És erre másvalaki meg azt mondta: "Nem, nem. Ez itt egy kreatúra. Egy új életforma. Egy új állat."

Merem azt mondani, időnként úgy éreztem, hogy amikor ezeket a lényeket az intelligenciájuk miatt nálunk alacsonyabb szintre helyezzük, akkor olyan helyzet áll elő, amelyben nem ismerjük fel azokat az intellektuális képességeiket, amelyeket meg kellene tanulnunk tőlük. De mi önző szándékból ledegradáltuk őket, még az emberi fajnál is alacsonyabb szintre. Mégis, az intellektusuk és a spiritualitásuk miatt, ők az emberi fajnál sokkal magasabb szinten állnak. És tudod, sokan nem adtak hangot akkor ennek úgy, mint ahogy én, de ugyanazokban az aggályokban osztoztak, mint amiket én most itt megszellőztettem.

Egy dolgot szeretnék látni... Tényleg szeretném látni. Akár az emberek hisznek abban, hogy az ufo-k itt vannak, akár vannak, vagy akár nincsenek itt földönkívüliek, szeretném látni valamilyen típusú elismerését annak, hogy azon a napon, amikor intelligens lények jönnek ide a bolygónkra, legyenek bizonyos jogok, polgári szabadságjogok törvény által elismerve. Úgy, hogy egyetlen kormány, egyetlen katonai entitás se állhasson elő önző szándékból és fenyegethesse őket, mint a kísérleti állatokat. És biztos lehetsz benne, hogy a laboratóriumi állatoknak több joga van, mint a mi látogatóinknak és sokkal jobban védve vannak, mint a látogatóink. Mert amíg azt mondod, hogy nem léteznek, addig nem fognak jogokat törvénybe iktatni a számukra. Szóval nem azt kérem az emberektől, hogy higgyenek abban, hogy ők itt és most itt vannak. Tudom, hogy itt és most itt vannak, de kérem, hogy fontolják meg, mert végső soron ez fog történni. De amikor megtörténik, azoknak a jogoknak már a helyükön kell lenniük.

Zárásként szeretném elmondani, hogy nincs mitől félnünk. Mi pusztán magától a félelemtől félünk. Ha megnyitjuk az elménket és a szívünket, mindent elérhetünk. Sokat kell tanulnunk és fényesebb jövő várhat ránk, ha meg tudjuk tanulni – ahogy a látogatóink is tették – a békés egymás mellett élést.

És ha a látogatóink itt vannak - mint ahogy azt valaki megfogalmazta – nekünk hajlandónak kell lennünk tanulni tőlük, ha ők hajlandóak tanítani bennünket. Nekünk pedig hajlandónak kell lennünk tanítani őket, ha szeretnének valamit megtanulni tőlünk. Szóval ez egy kompromisszum, de a helyzet az, hogy sokkal-sokkal többet nyerhetünk, pusztán azzal, ha nyitva tartjuk az elménket és keressük a megértést és keressük az igazságot.