A
NAPRENDSZER MEGHÓDÍTÁSA – A
Bolygóközi Vállalati Konglomerátum a kikényszerített
egyezmények aláírása után nekilátott a Naprendszerben található
ásványkincsek felkutatásának. Kolóniáik felállításával egy
időben bányákat létesítettek az Aszteroida-övben és különböző
holdakon. Az ott talált értékes ásványi elemeket elszállították
és a Marson felállított ipari létesítményeikben feldolgozták.
Az epizódban szó lesz többek közt az általuk használt űrhajók
meghajtórendszeréről, fejlett számítógépes technológiáikról
és a különböző égitestek közelében talált ásványkincsekről.
Legutóbb
a Bolygóközi Vállalati Konglomerátumról beszélgettünk. Ez a
csoport a II. Világháború után magához ragadta az USA ipari,
vállalati és katonai erejét, hogy intenzíven terjeszkedni tudjon
a Naprendszerben. Azt mondtad, hogy volt egy alapbázisuk a Holdon,
amit még a németek építettek. Ez egy kisméretű bázis volt,
amit aztán később a Bolygóközi Vállalati Konglomerátum
jelentősen kibővített. Sok sikertelen kísérletük volt, hogy a
Marson is létrehozzanak bázisokat, majd végül ott is sikerült
egy bázist kiépíteniük. Hány alapbázisuk lett a Marson és hol
helyezkedtek el ezek a bolygón?
Az
első néhány német alap kolónia a Marson a 20-ik szélességi fok
környékén helyezkedett el, a sarkkörhöz közel. A Bolygóközi
Vállalati Konglomerátum kimondottan egy bázist épített ki
illetve növelt meg. Ez egy kanyon környékén helyezkedett el, és
belevájták a kanyon falába, majd az üreget elkezdték befelé
bővíteni. Maga a létesítmény egy földalatti bázis volt, a Mars
felszíne alatt helyezkedett el.
Korábban
említetted, hogy ezeket a falba vájt üregeket ötödik generációs
nukleáris bombák segítségével tudták tovább bővíteni. Ez úgy
működött, hogy volt egy hirtelen robbanás, viszont nem járt
hosszantartó radioaktivitással. A fő marsi bázis a bolygó északi
vagy déli féltekén helyezkedett el?
A
Mars északi részén. Ez egyébként egy hatalmas kiterjedésű
bázis volt. Úgy lett kialakítva, hogy rengeteg mérnöknek és
tudósnak adjon helyet. Ipari létesítmények is tartoztak hozzá,
ahol elkezdték gyártani azokat a szükséges technológiai
eszközöket, amik azokból az alapanyagokból készültek, amit a
Marson, a különböző holdakon és az Aszteroida-övben bányásztak.
Fogták az alapanyagokat és használható anyagokká alakították
át őket, sok esetben kompozit anyagokat készítettek belőlük, és
a program kezdetén ezekből állították elő a szükséges
eszközöket is.
Kezdetben
mi volt az a kívánt technológia, amit létre akartak hozni? Mivel
próbálkoztak?
Elsősorban
olyasmiket állítottak elő, amire szükségük volt a Marson való
terjeszkedéshez. Kezdetben csupa olyan eszközt készítettek, ami
ahhoz kellett, hogy az infrastruktúrájukat bővíteni tudják.
A
Marson is olyan kevlár zsákokat használtak, amilyeneket korábban
említettél? Ezek segítségével a Mars bolygó talajának
felhasználásával készítették a betont?
Arra
vagyok kíváncsi, hogy milyen építési technológiát alkalmaztak?
Azt mondtad, az ipari létesítményeikben készítették az ehhez
szükséges eszközöket.
Igen,
az alapanyagokat, amik a marsi bányászatból illetve a holdakon, és
az Aszteroida-övben végzett bányászatból származtak, ezekbe a
Marson lévő ipari létesítményekbe szállították. Ezek a
létesítmények messze estek a kolóniák területétől és az
alapanyagokat ott dolgozták fel, majd használható anyagokat
készítettek belőlük. A fémeket megolvasztották és formába
öntötték, vagy pedig kompozit anyagokká alakították át.
Nagyon
érdekes témát érintettünk itt, hiszen azt mondod, hogy nem csak
holdakon vagy a Marson bányásztak. Én azt hiszem, ahhoz, hogy ezt
megtehessék, valamiféle bányalétesítményeket kellett
felépíteniük a holdakon és az aszteroidákon...
Az
aszteroidák közül néhány elképesztő méretekkel bír, ezekre
3-4 fős csapatok lettek telepítve, és ők ott éltek ezeken az
aszteroidákon. Ők üzemeltették a bányalétesítményeket. A
munka nagy részét robotok végezték, amik távirányítással
működtek. A kibányászott anyagokat teherhajókra pakolták és
visszarepültek vele a Marsra, majd ott kipakolták és feldolgozták.
Korábban
említetted, hogy a németek földönkívüli segítséggel
felfedezték azokat a gömb alakú természetes portálokat, amiken
keresztül egész csatahajókat tudtak átteleportálni a Marsra.
Ezek a természetes portálok elérhetőek voltak-e a számukra
ezeken az aszteroidákon, vagy holdakon? Arra akarok kilyukadni, hogy
miért kellett űrkompokat használniuk a szállításhoz?
Egyszerűen
azért, mert sokkal praktikusabb volt ezeket az anyagokat hatalmas
teherhajókon szállítaniuk az Aszteroida-övből és a különböző
holdakról más helyszínekre.
Ha
láthatnánk egy ilyen teherhajót, hogyan nézne ki?
Majdnem
olyan, mintha egy óriási méretű konténer lenne, aminek a két
oldalából apró szárnyak állnak ki. Ezek kis méretű szárnyak,
nem elég nagyok ahhoz, hogy a Bernoulli-törvény alapján
alkalmasak legyenek a légkörben való repülésre, ennek ellenére
mégis vannak szárnyak ezeken a szállítóhajókon. Ennek a repülő
konténernek az elején kb 45 fokos szögben található a
pilótafülke. A hátsó része olyan mint az árbóc, és ez a része
lecsatolható, annak ellenére, hogy én soha nem láttam, hogy
levették volna. Csak olyan állapotban láttam ezeket a hajókat,
amikor ez a rész rá volt csatlakoztatva.
Említetted,
hogy a németek eredeti hajói higany örvénylésén alapuló
meghajtórendszert használtak. A teherhajók milyen erőforrással
rendelkeztek? Még mindig higanyt használnak, vagy már fejlettebb
meghajtórendszerre váltottak?
Fejlettebb
meghajtórendszert használnak. Többféle rendszer létezik. Vannak
torziós rendszerek, amit sokan „lánc-meghajtónak” neveznek
(warp drive).
Ez torziós mezőt hoz létre. Ahhoz hasonló, mint amikor van egy
motor, és mindkét oldalán egy-egy torziós mező jön ki a
berendezés közepéből. Szabályozni tudják, hogy a két oldalon
mennyi energia menjen a torziós mezőkbe. Ennek hatására görbület
keletkezik a tér-időben és ez lehetővé teszi, hogy a hajót át
lehet húzni az egyik, vagy a másik irányba. Pontosan úgy, ahogy a
Star Trek filmekben láthattuk.
Olyan,
mintha egy dombot hozna létre a tér-időben, aztán belehullik,
miközben halad előre.
Így
van. Aztán vannak különösen fejlett technológiájú
meghajtórendszerek, amelyek időugrást tesznek lehetővé. Ezekben
a meghajtókban ütközőket kell elhelyezniük, hogy az emberek ne
ugráljanak oda-vissza a tér-időben.
Időutazásra
gondolsz?
Igen,
ez majdnem úgy működik, mint a teleportálás - azonnal
megtörténik.
Milyen
ismereteket szereztél magával az idő természetével kapcsolatban?
Megmagyarázták-e a különbségeket az idő fizikájával
kapcsolatban, hiszen Einstein azt mondja, hogy az idő egydimenziós
és csakis előrefelé halad?
Igen,
megmutatták Einstein egyik egyenletét. Igazából nagyon közel
járt a valósághoz. Csak nagyon kis dolgot kellett volna
megváltoztatnia. Egy későbbi elméletével pedig – amit aztán
végül eltitkoltak – még közelebb jutott az igazsághoz. A
fizika, amit jelenleg ránk erőltetnek, idejétmúlt. Ha gyógyászati
hasonlattal szeretnénk szemléltetni a különbséget, akkor ez
ahhoz hasonló, mintha a lázat úgy akarnánk csillapítani, hogy
felvágjuk a beteget... A gondolkodásunkban jelenleg legalább
ekkora különbségek mutatkoznak.
Hadd
térjek vissza egy kicsit a meghajtórendszerekhez. Szóval van a
tér-idő, ami ahhoz hasonló, mintha összeszorítanád a tökmagokat
a tenyeredbe és azok kiesnek az ujjaid között létrejövő
réseken. Ezen alapul tehát a torziós meghajtás. Aztán vannak az
időugrást lehetővé tevő meghajtórendszerek, amikkel tudsz az
időben utazni, de ahogy említetted, ehhez ütközőket kellett
elhelyezni bennük. Miért van szükség ezekre az ütközőkre?
Azért,
hogy megakadályozzák, hogy bizonyos emberek szándékosan csinálják
ezt és mert előfordultak balesetek. Kifejlesztettek egy
kommunikációs készüléket, ami kvantum-összefonódáson alapult.
Mindegyik
ilyen készülékbe izotópokat helyeztek el, amik
kvantum-összefonódás állapotában voltak. Ezek a készülékek
videóval is fel voltak szerelve, de nem küldtek közéjük jelet.
Ez teljesen zárt rendszer volt és nem lehetett meghackelni. Kvantum
Korrelációs Kommunikációs Készüléknek nevezték el. Ezek
voltak beszerelve az űrhajókba. Hogy ha valaki véletlenül az
ugrás során nem a megfelelő helyre vagy időbe került, akkor
ennek a két izotópnak az összhangja néhány nanomásodpercnyi
időre megbomlott. Képesek voltak kiszámolni, hogy mikor és hová
került az adott személy vagy készülék. Kiszámolták, mennyi
időbe telik, hogy a vibrációk újra összhangba kerüljenek.
Tehát
a kvantum-összefonódás segítségével képesek voltak beszélni
valakivel, aki egy másik időben tartózkodott?
Igen.
Bármi, ami a kvantum-összefonódás állapotában van, mindegy,
hogy a dimenziókban, a valóságban, vagy a idő-térben mennyire
van elszeparálva – attól még össze van fonódva.
És
egy Doppler-effektushoz hasonló, késleltetési idő alatt ki lehet
számolni a tér és idő koordinátákat, hogy az a bizonyos ember
éppen hová került.
Pontosan.
Megtapasztaltál-e
időparadoxonokat, vagy ahhoz hasonló jelenségeket? Lehet-e ez az
oka annak, amiért nem akarják, hogy az emberek visszaugráljanak az
időben? Bele tudnak-e kavarni az idővonalainkba valahogy?
Sokszor
előfordult, hogy emberek visszamentek az időben és ott különböző
kísérleteket hajtottak végre. Azt mondták, "oh, létrehoztunk
eltérő idővonalakat". Majd aztán csapatokat küldtek vissza,
hogy kijavítsák ezeket, de ezzel csak még rosszabbá és rosszabbá
tették a helyzetet. Végül rájöttek, hogy az idő valójában
olyan, mint a tér, elasztikus. És ezek a paradoxonok mind
összeomlanak és egy szingularitásba kerülnek. A tudatosságunk
az, ami irányítja ezeket az idővonalakat, a tudatunk hatással van
az idővonalakra. Ettől függ, hogy melyik idővonalra kerülünk,
hiszen mi választjuk ezt tudatosan.
Térjünk
vissza az epizód fő témájához, miszerint kolóniák vannak
szerte a Naprendszerünkben. Először eljutottunk a Holdra, majd a
Marsra. A marsi táborhelyek sikeres létesítése után mennyi idő
elteltével kezdtek bele létesítmények felállításába az
aszteroidákon és más holdakon?
Szinte
azonnal. A németek már bányászatot folytattak bizonyos
aszteroidákon. Ez is volt az egyik oka annak, amiért a Bolygóközi
Vállalati Konglomerátum el akart jutni oda. Hallották, hogy
aszteroidákon platinát és aranyat találtak. Az a hiedelem itt a
Földön, hogy aranyból kevés van, hogy az ezüst nagyon ritka –
ez teljes manipuláció. Csak a Föld bolygón ezek a szindikátusok
rengeteg aranyat rejtegetnek. Több tonnányi arany van. És ha
magának az aranynak az atomi szerkezetét nézzük, az aszteroidákon
található arany és a Földön található arany megegyeznek.
Atomszerkezetüket tekintve nincs semmilyen különbség közöttük.
Mindkettő arany. Úgyhogy igazából rengeteg arany található a
Naprendszerben. Rengeteg arany, platina, ezüst és más elemek
lelhetők fel az Aszteroida-övben...
Volt-e
olyanra példa, hogy egy színaranyból vagy színezüstből álló
aszteroidát találtak?
Azt
nem mondanám, hogy egyetlen hatalmas aranytömbből álló
aszteroidát találtak volna, de olyanokat igen, amiken rengeteg
arany volt. És nem igényelt különösebben nagy erőfeszítést,
hogy elválasszák az aranyat az aszteroida alapkőzetétől.
Azt
hiszem elég nagy űrhajóra volt szükségük, ha ilyen módon
akartak nekirontani az aszteroidáknak. Mekkora méretűek voltak a
németek eredeti, űrbéli terjeszkedésre használatos űrhajói?
Kicsik.
Úgy értem, az aszteroida méretéhez képest kicsik. Landoltak a
felszínén, felállították a bányalétesítményeket és lassan
elkezdek egyre beljebb és beljebb ásni és valósággal üregesre
vájták az aszteroidát a bányászat során. És azt sem szabad
elfelejteni, hogy ezekbe az aszteroidákba kívülről folyamatosan
kisebb aszteroidák csapódtak, így aztán a belsejükbe
biztonságosabb munkakörülmények uralkodtak. Tehát a tevékenység
legnagyobb része az aszteroidák belsejében zajlott. Amikor már
egy bizonyos mennyiségű nyersanyagot gyűjtöttek, legyen az arany,
platina, vagy akármi más, bepakolták hatalmas teherhajókba és a
célállomásra szállították, ahol feldolgozásra került.
Pete
Peterson említette nekem, hogy egy bizonyos fém, a bizmut nagyon
érdekes jellemzőkkel bír. Azt mondta, hogy nagyon-nagyon hosszú
huzalt lehet belőle kinyerni és ha ebből egy tekercset készítesz,
akkor furcsa dolgok kezdenek történni.
Azt
hiszem ezt használják a Gauss-puskáknál (elektromágneses
impulzussal működő fegyver)
Ezek
gyakorlatilag olyanok, mint a railgun (elektromágneses fegyver).
Amikor megmutatták nekem, egy pálca futott le a puskacsőbe és
aztán volt egy vékony huzal – ezt nevezték tekercsnek – ami a
külsején futott. Alapvetően úgy nézett ki, mint egy
elektromágneses fegyver. Egy elektromágneses mező pulzáltatta ezt
a pálcát és ez küldte ki a lövedéket. Már nem emlékszem rá,
hogy pontosan milyen gyorsan, de kb 8 000 km/órával. Ez hihetetlen
sebesség. A lövedék 50 kaliberesnél kisebb volt.
A
Bolygóközi Vállalati Konglomerátum vagy a németek
kifejlesztettek-e olyan számítógépes technológiát, ami gyorsabb
volt a Földön használatos gépeknél, és így elkezdhették a
robottechnikát használni a bányászathoz?
Igen.
Voltak számítógépeik, számítógépes rendszereik és kvantum
számítógépeik, jóval-jóval korábban, mint hogy Bill Gates és
az IBM elkezdett alaplapokat és integrált csippeket gyártani.
Pontosan
melyik évben sikerült a németeknek az első táborhelyüket
felépíteni a Holdon?
Annyit
tudok, hogy az 1930-as évek végén, és ez egy öregebb létesítmény
volt. Ezt aztán lakható állapotba hozták, amíg felépítettek
egy kisebb saját bázist.
Akkor
ez egy ősi építő fajhoz köthető rom lehetett?
Igen.
És aztán az 1940-es évek elején sikerült felépíteniük azt a
bizonyos kisebb bázisukat.
Mikor
sikerült az első marsi bázisukat felépíteniük, ami aztán
végleg meg is maradt?
1952-54
között vették rá az USA-t, hogy írja alá az egyezményeket. És
csak ezután vethették meg a lábukat végleg a Marson. Nagyon sok
kudarc érte őket, rengeteg emberéletet vesztettek.
Akkor
úgy tűnik, hogy 18 éven keresztül csak erőlködtek?
Igen.
Tulajdonképpen ők végezték az úttörő munkát a Marson.
Ugyanakkor
nagyobb sikerrel jártak az aszteroidákon és holdakon lévő bányák
kialakításával, mint azzal, hogy megvessék a lábukat a Marson?
A
kettő lényegében egy időben történt. Amint sikerült egy stabil
területre szert tenniük, amit a magukénak mondhattak, elkezdhették
a bányászati tevékenységet is. És ezek a tevékenységek is
kezdetben abból álltak, hogy körbejárták a területet,
megvizsgálták a kőzeteket, mintákat vettek, kitalálták, hogy
mit mire lehetne felhasználni, megjelölték és feltérképezték a
területet. Azt hiszem, kezdetben inkább csak feltáró munkát
végeztek. És amikor olyasmit találtak, amire szükségük volt,
belekezdtek a bányászati műveletekbe.
Volt-e
valaki a Földön, aki a kezdeti időkben tudhatott ezekről és akit
elhallgattattak, elnököket, vagy miniszterelnököket például?
Beleláthatott-e valaki, hogy mi folyik ott valójában?
Azt
hiszem, hogy Eisenhower tudhatott ezekről. Ironikus módon, ő ugye
tábornok volt a II. világháború végén. El lehet képzelni,
milyen nehéz lehetett neki aláírni azokat a megállapodásokat a
német szakadár csoportokkal. Szerintem nagyon nehéz lehetett a
számára megtenni ezt. De aztán 1952-ben a dolgok nagyon
felforrósodtak, hiszen visszautasítottuk az ajánlatukat. A
németeknek rengeteg követelése volt, a megállapodás részeként
hozzáférést akartak az Amerikai Egyesült Államok erőforrásaihoz.
És mi visszautasítottuk ezt a kérést, nemet mondtunk. Próbáltunk
keményen fellépni a tárgyalásokon. És az Iratkapocs
Hadműveletben az USA-ba került tudósokon keresztül a német
szakadár csoportoknak tudomására jutott a legnagyobb titok, a
földönkívüliek és fejlettebb technológiák létezése. Az USA
kormánya nem akarta, hogy bárki tudomást szerezzen erről, így
aztán ezt a németek felhasználták ellenünk, és
kikényszerítették a megállapodás aláírását. A folyamat során
több mint valószínű, hogy Eisenhower, valamint vállalati emberek
láthattak valamiféle bemutatót, és ezek után a vállalati
emberek 100%-ban csatlakoztak a szakadár csoporthoz és ki akartak
használni mindent, amit a németek odakint találtak.
Pontosan
melyik holdakról van szó? Melyikeken építettek a németek? És
pontosan hány van ezekből, mert a Naprendszerünkben legalább 100
hold van?
Áh,
sokkal több van száznál.
Milyen
messzire nyúlik vissza és mennyire terjedt ki az idő
előrehaladtával? Melyik holdakat hódították meg először?
Az
egész helyzet nagyon trükkös, mert vannak holdak, amik mindenki
számára tiltott övezetnek számítanak. Diplomáciai területek,
amiket ez a 40-50 szuperföderációs csoport birtokol. Különösen
a Szaturnusz környékén vannak ilyenek. A Szaturnusznak sok holdja
van, de nagyon sok aktivitás van a Jupiter holdjain is.
Aktivitás
a németek és a Bolygóközi Vállalati Konglomerátum részéről?
Igen,
és ott van az Uránusz is, valamint az Aszteroida-öv. A holdak
pontos neveire nem emlékszem, vagy hogy pontosan milyen elemeket,
vagy erőforrásokat melyik égitesten bányászták.
Az
Io, a Jupiter holdja az egyik, amin érdekes jelenségek folynak,
például vulkanikus tevékenység. Ez a hold túl közel van a
bolygójához és emellett túl forró is. Az ilyen barátságtalan
holdakon lehetséges-e landolni?
Van
néhány, amihez egyszerűen nem férhetnek hozzá. Olvastam róla,
hogy az egyik gázóriás körül keringő holdról kilökődnek
bizonyos elemeket tartalmazó felhők és ezeket aztán az űrből, a
hold mögül gyűjtötték össze. Ez számomra elég nevetségesen
hangzik.
Nem,
nem, szerintem egyáltalán nem az.
Nem
találkoztam semmilyen adattal, ami szerint egy gázóriás holdja
bármit is kilövellne az űrbe...
Nos
én hallottam ilyenről. Az Io - mert hiszen erről a holdról
beszélünk – rendkívül aktív vulkánokkal rendelkezik, amik
rengeteg részecskét lövellnek ki az űrbe, amik egy gyűrűt
hoztak létre, és ezek úgy néznek ki, mint egy lehajló csészealj,
ami lelassul, megáll. Ez a gyűrű összeér a Jupiter gravitációs
mezejével. Mióta a NASA az 1970-es években felfedezte, jelentős
növekedést tapasztaltak a gyűrűt alkotó részecskék
sűrűségében.
(Szerk
- „A Jupiter körül azonban nemcsak porgyűrűt találtak, és ez
felhívja a figyelmet a második fajta gyűrű létezésére,
mégpedig a gázgyűrűkére. Azok a holdak ugyanis, amelyekről gáz
szökik el, gázgyűrűk keletkezését teszik lehetővé. Először
az Io hold körül találtak nátriumot, amit sárga fénye miatt már
földi távcsövekkel is könnyű volt észrevenni. "Nátriumlámpás
az Io körül" címmel jelentek meg a felfedezést ismertető
cikkek, mert ez a nátriumgyűrű nem ért körbe a Jupiter körül.
Amikor a Voyager szondák felfedezték az Io vulkánosságát, már
érthető volt, hogy a vulkáni szórásokból kikerülő
nátriumgőzök találhatók az Io körül, majd mintegy 20 óra
élettartam után - nagyon ritka gyűrűként - Jupiter körüli
pályán folytatják útjukat. A Voyager szondák fedezték fel, hogy
a vulkánokból kikerülő kén is Jupiter körüli pályára áll. A
kéngyűrűket a Földről 1979-ben sikerült először
lefényképezni. A légkör szökése okozhatja azt is, hogy a
Szaturnusz körül a Titán hold pályájának a távolságában
semleges hidrogént találtak.
Miután
a Nap ultraibolya sugarai ionizálják a gázokat, így a nátrium-
és kénatomokat is, ezek a gázgyűrűk nem a földrajzi, hanem a
mágneses egyenlítő síkjában helyezkednek el. Alakjuk és
sűrűségük a forrásul szolgáló vulkánok és a magnetoszféra
változásai miatt nagy változékonyságot mutat. Talán éppen
ezért inkább gáztóruszként, semmint gyűrűként szokták őket
emlegetni.” Természet
Világa 136. évf. 3. szám. 2005 március)
Végeztek
spektrális analízist, hogy meghatározzák, milyen kémiai anyagok
törnek fel belőle?
Igen,
és argont, neont, héliumot és oxigént találtak, amit akár mi is
hasznosíthatnánk. Úgyhogy ez nagyon is lehetséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése