Kozmikus Közététel – IX/9.

HIBRID TEREMTMÉNYEK ÉS TITKOS BÁZISOK – A műsor vendége továbbra is Emery Smith, aki az általa személyesen látott hibrid lényekről, hibridizációs programokról, emlékátviteli folyamatokról és titkos földalatti illetve tengeralatti laboratóriumok és bázisok építéséről fog ma beszélni.

Wilcock: Köszöntelek a Kozmikus Közzététel-ben. A műsorvezető, David Wilcock vagyok és itt vagyok Emery Smith-szel. Arról beszélgettünk, hogy nem lepődtél meg azon, hogy még a kezdeti időkben - amit a Los Alamos-nál található Sandia Laboratóriumban töltöttél - a kormányunk nagyon gondosan kidolgozott genetikai hibrideket hozott létre. Mennyi tájékoztatást kaptál a genetikai hibridizációs programokról azt megelőzően, hogy belekezdtél volna abba a bizonyos munkába ezekkel az ún. „lazacfilékkel"?

Emery: Nos, tulajdonképpen nem kaptam erről tájékoztatást. Nagyon alacsonyan rangsorolt személy voltam abban az időben. Szóval tulajdonképpen ez nem történt meg, csak egy-két évvel később, mert a boncolási munkám során újabb tájékoztatásokat kaptam, aztán pedig még újabbakat. Mert ezen lények közül sokaknak űrhajókhoz volt köze. És amikor ebbe bevettek, bevettek más dolgokba is, amelyeknek pedig a hibridizáláshoz volt közük, mert egyik alkalommal az egyik mintáról elmondták nekem, hogy az egy HIBRID, és így szereztem tudomást arról, hogy hibridizálást végeznek. Akkoriban és a tájékoztatások során nem rejtegették ezt. Egy csoportos tájékoztató volt, így aztán felfedték előttem.

Wilcock: És mi volt az a minta? Milyen hibrid volt? Hogyan nézett ki?

Emery: Olyan volt, mint egy tigris. Egy tigris-szerű, humanoid-féle lény. Bundája volt a DNS-e alapján. Nagyon humanoidnak nézett ki és csak kb 150 cm magas volt.

Nagyon lepusztultan festett. Nem volt pontosan megformálva úgy, ahogy mondjuk a mozifilmekben látod, hogy a szemei és az orra tökéletesen illeszkedik, hanem nagyon-nagyon csúnyán el volt deformálódva. Nem tudom megmondani, hogy milyen DNS-t használtak ennek a lénynek a létrehozásához. Csak azt tudom elmondani, hogyan nézett ki. Egy macskaarc-szerű megjelenése volt, mint egy tigrisnek, és hatalmas zöld szemei voltak. Volt bajusza és a teste nagyon kicsi és nagyon törékeny volt. És átlagos bundával rendelkezett.

Wilcock: Esetenként látunk embereket, akik megpróbálnak keresztezni oroszlánokat és tigriseket és más különböző dolgokat. Megfigyeltem, hogy néhány ilyen esetben ezek az állatok nyomoréknak tűnnek. Az arcuk furcsán deformálódott, és hasonlók.

Emery: Így van, hallottam erről.

Wilcock: Szerinted ez valamilyen elhibázott prototípus lehetett?

Emery: Igen, abszolút. Azt hiszem, hogy ez egy teljesen elhibázott prototípus volt, mert nem tudom, hogy milyen célt szolgált és hogy vajon mit csináltak. A projektekben később elém került dolgok alapján azt hiszem, hogy ezt már évekkel azelőtt is csinálták mielőtt én odakerültem volna. Összekevertek mindenféle DNS-t emberi DNS-sel, köztük növényi DNS-t és emlősöktől származó DNS-t - az óceánokban és tengerekben élő emlősök DNS-ét.

Wilcock: Mit gondolsz, vajon mire használhatták ezt a tigris lényt? Tudom, hogy ez csak spekuláció...

Emery: Nos, csak spekuláció a részemről: teljesen katonai típusú, szuperkatona-jellegű programokhoz. Ahogy a régi időkben a Római Birodalomban masztiffokat használtak, több százat. Százával találtak nagy területeken fekvő tömegsírokat olyan helyeken, amik mellett lovakat futtattak és masztiffok ugráltak rá az emberekre, a lovasok pedig dárdával terítették le az embereket. Egyszerűen csak leütötték őket. Szóval valószínűleg valamilyen jövőbeni háborúhoz vagy valami ilyesmi során akarták kiengedni ezeket az őrült hibrid gyilkológépeket - emberek helyett, persze. Először őket küldték volna és csak AZUTÁN az embereket. És persze biztos vagyok benne, hogy valószínűleg a jövőben főként klónok és drónok lesznek és a háborút egy számítógépes teremből vívják majd.

Wilcock: Kérdeztem ezt már korábban, de most szeretnék egy kicsit részletesebben is belemenni ebbe. Mondtál valami olyasmit, hogy a klónok elméjébe emlékeket tölthetnek be. Így aztán azt hiheti, hogy olyan identitással rendelkezik, ami már jó pár évet leélt korábban?

Emery: Igen. Képesek programozni az agyát, mert az agy egyszerűen nem a saját agya. Modulációt alkalmaznak bennük nagyon-nagyon kis szenzorokkal és hogy is mondják ezt... kábelekkel.

Wilcock: Implantátumokkal.

Emery: Igen, implantátumokkal, amelyek stimulálják az agy bizonyos részeit. És ezekbe le is tölthetnek dolgokat, hogy azt hidd, te vagy Marilyn Monroe vagy David Wilcock, vagy akárki, és hogy ez és ez történt veled az elmúlt 25 évben. Egy nap csak felkelsz az ágyból, dolgozni mész, vagy valaki felvesz és ez minden, amit tudni fogsz.

Wilcock: Lehetséges eltárolni valakinek az emlékeit és a személyiségét egy merevlemezen úgy, mint egy adathordozón?

Emery: Én nem láttam ilyet. Sokszor felteszik nekem ezt a kérdést, az Avatar-hoz hasonló mozifilmek meg hasonlók miatt - a tudatosság ugyebár. De én nem láttam ilyenre példát, mert ehhez meg kell szerezned a DNS-t. Minden, amit tudok, hogy csak akkor tudod ezt megtenni, ha megvan a DNS, mert a DNS beborít MINDENT az univerzumban, beleértve a te specifikusan passzoló prototípusodat rólad és a meglévő összes tudatos tapasztalatodról. Szóval biztos vagyok benne, hogy mostanra már van valami olyasmijük, amivel nagyon-nagyon hosszú időre eltárolhatják a DNS-ed anélkül, hogy megsérülne az a része, amely a belé ültetett tudatos emlékeket tartalmazza.

Wilcock: Egy másik bennfentesem elmondta, hogy egy bázison dolgozott, és volt egy kutyájuk, egy sivatagi kutya, ami felbukkant ott és elkezdett fura szokásokat felvenni és megtanult bizonyos trükköket. És aztán a kutya elpusztult, és mivel nagyon megszerették, klónozták a kutyát, mert szerették volna visszakapni. És felfedezték, hogy a klónoknak is megvoltak ugyanazok az emlékeik, mint az eredeti kutyának. Így aztán arra a következtetésre jutottak, hogy a DNS egyszerűen csak valamilyen fizikai készsége egy energetikai tudatosságnak, amely meghaladja a DNS-t. Mit gondolsz erről?

Emery: Egyetértek vele. A DNS csak a 3D-s interpretációja annak az energiának, ami te vagy. Úgy hiszem, hogy a fénytest - és minden más hasonló - eltárolódik. DNS-nek hívjuk, mert a tudomány ezt tanította nekünk, de valójában ez benne van annak a molekulának, vagy akármi másnak a mezőjében, tetraéderben, vagy amit a hitrendszered diktál erről. Úgyhogy egyetértek azzal, hogy ez egy energetikai dolog.

Wilcock: Úgy hivatkoztak a DNS-re, mint egy hangvillára, ami behangolja az energetikai aspektusodat.

Emery: Így van. Ez egy rádió. Pontosan. Egyfajta készülék.

Wilcock: Hogyan kapcsolódik ez a programozott emlékekhez? Hogyan adhatnak neked olyan emléket, amivel te nem rendelkezel? Vagy sokkal inkább arról van szó, hogy elérik valahogy, hogy a klón azt GONDOLJA magáról, hogy ő te vagy, és hozzáfér az emlékeid adatbankjához?

Emery: Igen. Én nem voltam része annak a programnak, de volt valamijük, ami pontosan az volt, mint amit mondtál. Valahogyan hozzáadják azt a DNS-t, vagy azt az energiafrekvenciát. Mint amikor a morfogenetikus mezőt emlegetted: mindenki mindenhol, minden mindenben. Ha van egy affinitásom arra, hogy én te legyek, azt fogom hinni, hogy én te vagyok, és én te leszek, mert egymás vagyunk. Mindenhol ott vagyunk. Az történik, hogy szerintem valahogyan, valamiképpen találtak módot arra, hogy a DNS-ben megváltoztassák az emlékét annak, hogy ki vagy, és ehhez pontosan azt használták, amit mondtál: a mezőben lévő frekvenciát. De ez csak az én spekulációm.

Wilcock: A titkos űrprogramban több szinten is nagyon-nagyon mélyen érintett bennfentesemtől, Jacob-tól hallottam, hogy portálokon keresztül -állítása szerint - több, mint 2000 földönkívüli helyszínen járt már. És ő egy nagyon megbízható személy. Azt mondta, hogy van egy gép, amivel le tudják tölteni a személyiségedet és tudatosságodat saját magad egy jobb változatába, és hogy át tudnak „szállítani" egyik testből egy másikba, egyszerűen csak egy másik „gazdatestbe". Tudsz erről valamit?

Emery: Nem tudok erről semmit, de láttam, hogy megtették ezt más lényekkel. Igen. Szóval azon eligazítások alapján, amiken részt vettem, 100%-re teszem, hogy meg tudják tenni az általad emlegetett tudatáthelyezést, amit te a saját személyes meződ letöltésének neveztél. Szóval semmi kétségem efelől. Hiszek abban, hogy ez igaz, de én magam nem láttam.

Wilcock: Mi az oka annak, hogy úgy tűnik, a klónozott lények rövidebb élettartammal bírnak?

Emery: Azt hiszem ha veszel bármilyen típusú sejtet... olyan lesz a helyzet, mint ami jelenleg az őssejtekkel történik. Ha kiveszed és szaporítod őket, lesz köztük néhány, ami nem lesz működőképes. És minél többet csinálod ezt, annál több problémád lesz azzal, hogy a sejtek mutálódnak. Elkezdenek mutálódni más dolgokká, és nem azok lesznek, mint amiket vártunk. Szóval kell lennie valaminek a mezőben, ami lehetővé teszi... vagy mi csak egyszerűen még nem tökéletesítettük, mert tudom, hogy odafönt viszont már tökéletesítették. Szóval azt hiszem, hogy ennek köze lehet ehhez. Talán nem kellene ezt tenni, és mindig van egy egészségtelen klón, ha ilyen módon klónozol valakit.

Wilcock: Ha visszamegyünk a régi, klasszikus kiszivárogtatókhoz, mint például Bill Uhouse-hoz, úgy tűnik, hogy valakitől – talán a Cabal-tól – származik egy olyan narratíva, hogy a Szürkék tulajdonképpen a jövőből jött emberek, akiknek a populációja egy nagy katasztrófát követően nagymértékben lecsökkent és most klónozzák magukat. Olyanok, mint a többszöri fénymásolás - elkezdenek leromlani és a diabéteszes neuropátiához hasonló tüneteik lesznek. Neuropátia alakul ki a genetikai klónozás miatt és aztán visszajönnek, hogy ezeket az elrablásokat végrehajtsák, így próbálva megerősíteni a saját genetikai állományukat. Szerinted miért állították fel ezt a narratívát, ha ez nem igaz? Mi lenne ennek a célja?

Emery: Ezt nem tudom kommentálni, mert nem ismerem a pontos történetet. Csak annyit tudok mondani, hogy ha ezek igazi földönkívüliek és egymást klónozzák, akkor ők valószínűleg nagyon is tökéletes példányok és már 100%-ban rájöttek arra, hogyan oldják meg azokat a mutációkat. Ha nem valódi példányok és menekült hibridek és elég okosak lettek, hogy tanuljanak és kialakítsák a saját civilizációjukat odafent, és el akarják foglalni a Földet, vagy valami hasonló, akkor lehet valószínűsége annak, hogy a fajuk hanyatlik.

Wilcock: Ha visszamegyünk az ufológia még korábbi időszakába, nagyon sok jelentést látunk olyan emberekről, akik beszéltek bizonyos „újszülöttekről". Ez pedig nem más, mint hogy ha egy magzat a körülötte lévő méhben lévő nyomás nélkül fejlődhet, akkor a fejmérete nagymértékben megnőhet, és végül egy olyan lényt kapunk, ami felnőttkorára is megőrizte a magzati jellemzőit, és pontosan úgy néz ki, mint a Szürkék. Néhány ufológus arra a következtetésre jutott, hogy a Szürkék olyan emberek, akik a méh helyett egyszerűen csak valamilyen fajta edényben, vagy tömlőben fejlődtek ki. Mit gondolsz erről?

Emery: Igen, ez is egy lehetőség. Sok ilyen földönkívüliben egészen biztosan lehet hibrid emberi DNS és viszont. Szóval határozottan hiszek ebben, mert ezt már megcsinálták.

Wilcock: A hibridizációs programban volt-e tudomásod bármilyen más, a tigris-ember hibridhez hasonló lényről, amiről közvetlenül tájékoztatást kaptál vagy lehetőséged volt megnézni egy példányt belőle?

Emery: Nem. Ezen kívül volt egy, ami olyan volt, mint egy lamantin-jellegű változat. Egy lamantin-jellegű, rozmár-szerű, fóka-szerű fenotípus, amit használtak, és nagyon-nagyon furán nézett ki. De ugyancsak aránytalan volt és már halott volt, amikor megláttam.

Azt hiszem, hogy része volt egy olyan projektnek, aminek keretében emlős DNS-t kevertek össze emberi DNS-sel. Nem tudom, hogy mihez kezdtek vele, de úgy nézett ki, mint egy lamantin, csak függőleges karokkal és kezekkel.

Wilcock: Ismerős számodra az, hogy a kormányunknak vagy a Cabal-nak bázisai lehetnek az óceán alatt?

Emery: Igen.

Wilcock: És tudomásod szerint hogyan működnek ezek? Hogyan építesz fel egy bázist mondjuk az óceán fenekén?

Emery: Nos, voltak bázisok, amik már eleve ott voltak, és amiket aztán működésbe hoztak. Ezek millió évek óta ott vannak és működőképesek és ezeket különböző területeken találták meg. A bázisok többsége nem csak egy buborék az óceán fenekén. Hanem lényegében az óceán kérge alá lett építve. Valójában oda vájják be őket és aztán alulról építik felfelé. Nem mennek le az óceán felszínéről egy rakás gerendával és acél elemekkel. Ez egy nagyon komplex, nagyon fejlett módja a földalatti tengeri laboratóriumok kialakításának. Tengeri laboratóriumok léteznek a világon mindenfelé.

Wilcock: Így nevezik őket? Tengeri laboratóriumoknak?

Emery: Tengeri laboratóriumok, igen, mindenfelé vannak a világon. Nagyon kicsik. Megláthatsz egy kis méretűt az óceán fenekén de a bázis valójában alatta helyezkedik el. Az óceán fenekén, a kéreg alatt a sziklában.

Wilcock: Szóval először leásnak és aztán alulról felfelé dolgoznak, és ez meggátolja az eróziót és védelmet jelent a kataklizmáktól és hasonlóktól?

Emery: Azt hiszem, valószínűleg ez a legbiztonságosabb módja annak, hogy anélkül hajtsd végre ezt, hogy észrevennének. Ez egy titkos dolog. Azok után, hogy mi történt sok-sok évvel ezelőtt a taos-i zaj kapcsán, aggódtak, hogy az emberek figyelmét felkelti, mi zajlik az alagútépítésekkel, de mára egy másik típusú technológiát használnak ehhez. És persze nagy lávaalagutakat csinálnak és megolvasztják a sziklát és ehhez nem a régimódi fúrást alkalmazzák. Látod a képeket ezekről az ősi fúrásokról, amik kb 46 méter átmérőjűek. Ez mára már elavult.

Wilcock: Néhány szkeptikus azt mondhatná, hogy még arra is alig vagyunk képesek, hogy tengeralattjárót juttassunk le olyan mélységbe. A nyomás összenyomna mindenféle technológiát. Hogyan tudják leküzdeni a nyomásból eredő korlátokat?

Emery: Ó, nem, nem tengeralattjárókat használnak. Hanem a saját ARV-iket, földönkívüli járművek reprodukcióit. Mi hozzuk létre a saját gravitációs mezőnket. Benne vagyunk a saját gravitációs mezőnkben, szóval nem fogunk összenyomódni. Ezért mehetsz ki az űrbe, és ezért látod ezeket az ufo-kat, amint bemennek a vízbe és ott haladnak tovább, mert a saját környezetükben, a saját gravitációjukban vannak benne. Szóval nagyon könnyű számukra embereket, vagy felszerelést, vagy ilyesmit szállítani. De mindig közvetlen kapcsolatuk van ezekhez az alagutakhoz, és számos alagút létezik világszerte.

Wilcock: Elég gravitációt tudnak generálni ahhoz, hogy könnyedén ellensúlyozzák az óceán nyomását?

Emery: Ó, abszolút. És persze transzdimenzionálisan képesek változtatni a saját méretüket.

Wilcock: És azt hogyan csinálják?

Emery: Valamiképpen dematerializálódnak, ami azt jelenti, hogy még mindig ott vagy, csak azon a frekvencián kívül. Szóval nem esel a bolygó fizikai törvényszerűségeinek hatálya alá. És ez minden más bolygóra is igaz. Ezért van az, hogy mindenhová mehetnek. Keresztülhatolhatnak a Földön. A hajóval egy fa felé közeledem, és ahogy meglátom a fát, a hajó interdimenzionálisan megváltozik. Le tud zsugorodni vagy egy kicsit megváltoztatja a frekvenciáját, így a struktúrája keresztül halad a tárgyon, vagy pedig körülötte. Pontosan így csinálják.

Wilcock: Gondolod, hogy lehetséges, hogy ezeket a lamantin-lényeket azért tenyészették ki, hogy képesek legyenek az óceánban dolgozni?

Emery: Nem. Azt gondolom, hogy ez csak egy tudományos kísérlet volt, ami rosszul sült el. Azt hiszem valószínűleg más intelligensebb emlősök után kutattak, de különbözőekkel kezdték. Nem tudom, miért ezt választották. Nem tudom megmondani. Elmondom, hogyan nézett ki. Nem tudom, hogy ez lamantin DNS volt-e. Csak találgatok a kinézete alapján – az arca, a bőre típusa alapján és az nagyon érdekes volt. Léteznek delfin-szerű földönkívüli típusú emberek, akik a mi fejlettségünket meghaladóan fejlődtek és visszajöttek ide és levetették a delfinszármazásukat.

Wilcock: Érdekesnek tűnik számomra, hogy a tengerészet korai korszakában olyan észlelések történtek, amik során emberek azt állították, hogy valamiféle akvatikus emberi hibrideket láttak. És majdhogynem általános jelleggel úgy van ez leírva, mintha a matrózok egyszerűen csak beittak volna. „Ó, lamantinokat láttak." De mégis, léteznek rajzolt illusztrációk, amik ezeket a lényeket ábrázolják. Például egy olyan lényt, akinek emberi arca van, de majdhogynem uszonyok jönnek ki a karjaiból, a lábakból, és szinte pikkelyszerű dolgokat találunk rajta. Gondolod, hogy a korai időszakban, mielőtt elkezdtük volna igazán felfedezni az óceánokat, ezeknek a földönkívülieknek több szabad akaratuk volt arra, hogy az óceánjainkban legyenek anélkül, hogy megsértenék a mi szabad akaratunkat?

Emery: Igen, igen. Azt hiszem, hogy sok-sok ezer évvel ezelőtt volt egy földönkívüli faj, amely az óceánokban élt és talán mostanra leköltözött a belső földi óceánokba. Mi „aquifari" -kként emlegetjük őket. Ők egy másik vízbolygóról jöttek. Számos különböző vízbolygó létezik. Nem tudok túl sok mindent róluk, vagy arról, hogy hogyan élnek. De amit tudok róluk, azt a fajukról kapott tájékoztatásokból tudom, továbbá fizikailag is láttam dolgokat az óceánban, amik hasonlítottak ilyen típusú lényekre.

Wilcock: Ejha! Hogyan néztek ki pontosan? Tudnál egy kicsit részletesebben beszélni róluk?

Emery: Igen, úgy néznek ki, ahogy leírtad az imént. Egy halszerű emberi formájuk van. Nagyon szép arcuk van és hosszú, hosszú hajuk.

Vannak férfiak és nők is e lények között, és tudnak járni. Nem olyanok, mint a sellők az uszonyaikkal, de vannak uszonyaik a testük külsején, amik olyanok, mint a tintahalaké.

Uszonyok vannak a testük külsején, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy nagyon-nagyon gyorsan mozoghassanak. Nagyon erősek és nagyon magas lények.

Wilcock: Szeretnék megemlíteni itt egy nagyon érdekes dolgot. 3 és fél héten keresztül utazgattam Japánban, és ott nagyon-nagyon átfogó leírások találhatók a „Kappa" nevű lényekről. 

Végső soron ezek vízi humanoidok. Intelligensek. Képesek a mi nyelvünkön beszélni és tulajdonképpen gyerekeket raboltak el és öltek meg, így a gyerekeket mindig figyelmeztették, hogy a Kappa-k miatt ne menjenek a víz közelébe. Néha azonban a Kappa-k kijöttek a vízből és kötekedtek az emberekkel. Beszéltek hozzájuk. Viccelődtek velük. Durva hangokat adtak ki. A másik furcsa dolog a Kappa-val kapcsolatban – és ez mind nagyon konzisztens a japán jelentésekben – hogy volt egy kb csészeméretű bemélyedés a fejük tetején, amiben víznek kellett lennie. És ha meg tudtad győzni őt, hogy hajoljon előre és ez a csészében lévő víz kifolyt, akkor végül ez a lény nagyon gyorsan meghalt, ha nem tudott visszajutni a vízbe. Ez egy széles körben elterjedt legenda Japánban. Mit gondolsz, mi lehetett ez a Kappa?

Emery: Te itt most az ősi időkről beszélsz, igaz?

Wilcock: Nem igazán. Talán pár száz évvel ezelőttről.

Emery: Nem? Mert ez határozottan úgy hangzik, mintha egyfajta rosszul sikerült hibrid-jellegű dolog lenne amiatt, amit említettél a fejük tetején lévő vízzel kapcsolatosan. Sok mindent megtesznek, hogy megpróbáljanak a Földön élni, de amikor elkezdesz DNS-t összemixelni, különösen a vízi lényekével, az nem működik túlságosan jól az oxigén és a víz miatt, amikre ezeknek a lényeknek szükségük van a túlélésükhöz. A halaknak és cápáknak kopoltyúik vannak, igaz? És ők sokkal jobban függnek ettől, mint azok az állatok, akik 24 órán keresztül képesek levegőt belélegezni és benntartani. Bizonyos fajta harcsák és szalamanderek és miegymás. Szóval azt hiszem nem tudok semmit arról a történetről, de összecseng néhány más projekttel - amelyek rosszul sültek el - amikor megpróbáltak olyan lényeket létrehozni, amelyek képesek meglenni vízben ÉS szárazföldön is. És ezek szuperkatona-jellegű lények: azért hozzák őket létre, hogy képesek legyenek odamenni, és néhány itt lévő organizmushoz hasonlóan képesek legyenek túlélni az űrben lévő vákuumot, és képesek legyenek saját maguk túlélni segítség nélkül, de ugyanakkor kontrollálhatók is legyenek.

Wilcock: Szerinted léteznek Föld-szerű bolygók, amelyek vízbolygók, és amelyeken nincsenek felszíni szárazföldek és az egész bolygó alapvetően egy nagy óceán?

Emery: Határozottan hiszek ebben, igen.

Wilcock: Oké. Szóval lehetséges, hogy kifejlődhetett ott az óceánban egy intelligens humanoid faj?

Emery: Abszolút, igen.

Wilcock: A vicces dolog az, hogy láttam tudósokat, akik ezen tanakodtak. Azt mondták: „Nos, intelligens élet nem alakulhat ki az óceánban, mert képesnek kellene lenniük tüzet csiholni és semmit sem tudsz meggyújtani a vízben."

Emery: Ha, ha, ha. Ez elég nagy tudatlanság.

Wilcock: Ha, ha, ha.

Emery: Sok faj van, akik kitűnően megélnek itt, és akik sokkal tudatosabbak nálunk. Az, hogy mi nem tudunk kommunikálni velük, még nem jelenti azt, hogy el kell idegenednünk tőlük, mint a delfinektől. Úgy értem, az ő agyuk egy kicsit nagyobb, mint a miénk. És ez az egész minden mással együtt a kommunikációról szól. Annyira szomorú, hogy egyszerűen képtelenek vagyunk kommunikálni valakivel, aki különbözik tőlünk, vagy akit magunknál kevesebbnek tekintünk. Ez egy olyan szemlélet, aminek meg kell változnia.

Wilcock: Mit gondolsz, vajon a Kappa miért halt meg, ha a víz kifolyt ebből a kis csészéjükből a fejükön lévő bemélyedésből?

Emery: Azt mondanám, hogy ennek az elektromos feszültséghez van köze - ahhoz, hogy a testükben lévő sós víznek nem volt meg a speciális feszültsége. Azt hiszem, szüksége volt arra, hogy ez a bizonyos feszültség folyamatosan fusson a testében. Nem hiszem, hogy bármi köze lenne a légzéshez vagy bármi máshoz, mert különben nem kockáztatták volna meg, hogy kijöjjenek a partra. Ugyanis minden élőlény kibocsát egy bizonyos típusú feszültséget vagy frekvenciát. És ez a frekvencia élő.

Wilcock: Sok jelentést hallhattunk a Philadelphia Kísérletről. Ha megnézzük a fizikus Gerry Vassilatos munkásságát, ő mondta azt, hogy a II. Világháború idején a norfolk-i Haditengerészeti Hajógyárban a csatahajók óriási hegesztési műveletei zajlottak. És amikor az íveket hegesztették, hatalmas fényvillanásokat láttak és aztán az összes áram elment. Nem értették, hogy miért történt ez. Végül készítettek egy nagysebességű filmfelvételt és rájöttek, hogy egy lyuk jelent meg – olyan volt, mint egy fekete lyuk – és mielőtt az áram elment volna, a szerszámok és eszközök berepültek ebbe a lyukba. Látszólag ez vezetett el aztán a Philadelphia Kísérlet életre hívásához, amikor is állítólag egy hajó átszállításra került Virginia-ból Philadelphia-ba – innen ered a Philadelphia Kísérlet megnevezés – és aztán vissza Virginia-ba. Gondolod, hogy ebben az esetben egy korai prototípusát láthatjuk a későbbi, már megfelelően működő portáltechnológiáknak? Ez lehetett valójában a Philadelphia Kísérlet?

Emery: Portálok léteznek. Sok olyan fizika vonatkozik portálokra, amiket anélkül alkalmaztunk, hogy a Föld bizonyos rácspontjait használtuk volna. De hogy eléggé specifikus lehessek, ahhoz több információra lenne szükségem arról, hogy mit használtak a hegesztéshez - sok energia illetve elektromágneses energiamezők is kapcsolódnak ehhez.

Wilcock: Ehhez nagyon nagy feszültségű elektrosztatikus hegesztést használtak.

Emery: Tökéletes. Erre van szükséged ahhoz, hogy meg tudd csinálni. Nagyon nagy valószínűséggel így teletranszportáltak a másik oldalra vagy pedig volt egy készülékük ehhez.

Wilcock: Mit gondolsz, miért ágyazódtak be a katonák a hajó fedélzetébe? Mi okozhatta azt, hogy ezt történt?

Emery: Ó, csak egy hiba a rendszerben. Ez mindig előfordul. Sok embert vesztettünk el a portálokban. Még nem sajátítottuk el teljes mértékben ennek a mikéntjét.

Wilcock: Még mindig nem ismerjük teljesen?

Emery: Nem, még nem. Működik, megcsináltuk, de még nem 100%-osan biztonságos. De semmi sem az – gondolj csak az autóvezetésre.

Wilcock: Egy privát beszélgetésünk során említetted korábban, hogy a katonai bázisok helyszínének kiválasztása nem teljesen önkényesen történik. Milyen rejtett okok húzódnak meg amögött, hogy bizonyos bázisok miért éppen oda épültek, ahova?

Emery: Nos, nem minden bázist, de néhány bázist – ahogy korábban is mondtam – a bolygó bizonyos rácspontjaira építettünk, mert ezek már meglévő, más ősi bázisok tetejére lettek felhúzva. Néhány ilyen ősi bázison pedig még működő energiakészülékek, földönkívüli hajók és portálok is voltak.

Wilcock: Szóval szó szerint csak leástak ahhoz a bázishoz és birtokba vették?

Emery: Nem birtokba vették, hanem tanulmányozták és mérnökileg visszafejtették. És persze megépítettek bizonyos portálokat vagy bizonyos más készülékeket, biztosították, hogy ugyanarra a rácspontra kerüljenek vagy megpróbáltak aktiválni bizonyos ott lévő portálokat. A korai években, az 1940-es, 50-es években sok olyan bázist találtak, amelyek már nem üzemeltek, és felfedeztek bizonyos dolgokat speciális radarok segítségével, amelyekkel benéztek a Föld alá – és amelyek mára már tökéletesítve lettek - és ezt követően ezeket a specifikus pontokat választották a bázisokhoz. Ezeken állították fel a laboratóriumokat. Mint például a Sandia Laboratóriumot, ami a Kirtland Légibázison van; a Los Alamos Laboratórium ettől északra helyezkedik el, de minden össze van kötve egymással. Szóval azt hiszem, hogy világszerte – nem csak itt, hanem más országokban található katonai bázisok is - ha megnézzük őket, láthatjuk, hogy MINDEGYIK érdekes rácspontokra esik. És számos különböző jelenség fordul elő ezeken a speciális pontokon, amelyeknek civilek is szemtanúi voltak ezeken a bázisokon.

Wilcock: Szóval azt mondod, hogy bizonyos esetekben katonai bázisok lettek föld alatt lévő, lezuhant földönkívüli járművek fölé építve?

Emery: Abszolút, vagy a bázis eleve ott volt már az ősi időkből vagy a földönkívüliek hagyták hátra őket.

Wilcock: Ez összhangban van azokkal az információkkal, amelyeket másoktól kaptam. Bizonyos esetekben maguk a hajók szokatlanul nagy méretűek?

Emery: Hatalmasak, igen. A Kirtland Légibázis az ötödik legnagyobb szárazföldi bázis a világon és meg kell nézned a különböző jellemzőket, ha megpróbálod összekötni és számba venni a különböző bázisokat. Vannak olyan, nagyon-nagyon-nagyon-nagyon nagy hajók, amelyek bennragadtak a Földünk kérgében. Láttam a fényképeket. Egy nagyon speciális típusú radart használunk, ami titkosítva van és ami 400-szor nagyobb felbontásra képes, mint a komputertomográf. Van a frekvenciaenergiának egy visszaáramlása, amely méri az időt, hogy hogyan jön vissza az a bizonyos frekvencia, és egy pontos térfogati képet készít arról, hogy mi lett beépítve a földbe.

Wilcock: Igen, tényleg mutattál nekem ezek közül néhányat. Valószínűleg nem nyilvános közzététel céljából készültek, de mutattál nekem nagyon-nagyon érdekes dolgokat olyan földalatti területekről, amelyek minden bizonnyal nem ismertek a közvélemény számára.

Emery: Igen, így van. Néhány ilyen hajó a 2 és fél méteres szélességtől az 53 kilométeres hosszúságig terjedhet. Néhány ilyen földalatti struktúra mérete akár a Gizai piramis tízszerese is lehet.

Wilcock: Ezek tényleges piramisok bizonyos esetekben?

Emery: Így van, igen, ilyen alakúak. Vagy fordított piramisok, tetraéderek. Bámulatos formák, amik nagyon mélyen a földben vannak és nagyon sok minden van bennük.

Wilcock: Vegyük például azt, hogy van egy 53 km széles hajó a föld alatt. Mekkora személyzetet szánnak csak ennek az egy dolognak a felfedezésére és mennyi ideig tarthat kiépíteni egy egész bázist oda, ahol az összes jóféle cucc található?

Emery: Sok-sok-sok-sok-sok éven keresztül eltarthat. Ez nem olyan, hogy betörsz a sírkamrába és ott van a múmia és mindenki csak fosztogat, meg hasonlók. Nagyon óvatosak ezzel. Akárcsak az Antarktisz esetében, egy egész csapatra lesz szükség ahhoz, hogy kutassák ezt a fajta bázist – én azt mondom, hogy ez egy hajó, az fogom mondani, hogy földalatti bázis – a paraméterek számától függően: hogy milyen mélyen van, milyen jellegű kőzetben van, illetve hogy hogyan fogunk lejutni oda. Az első dolog az, hogy készítenek egy térfogati képet. Majd először megtervezik és újrakreálják a földön. Tulajdonképpen feltérképezik és készítenek róla egy modellt, egy pontos másolatot a Föld felszínén vagy egy felszíni bázis alatt - ahol ezt titokban végezhetik - hogy megnézzék, mi van ott. Ma már virtuális valóságot használnak ehhez. Szóval amikor a csapat bemegy, tudják, hogy hol vannak, tudják, hogy egy hajóban vagy egy területen vannak, stb. Van-e még energia a hajón? Még mindig be van-e kapcsolva? Vannak-e még ott lények? Ha igen, életben vannak-e, vagy kriogenikus altatásban vannak? Szóval ilyesmiket csinálnak. Nagyon specifikusak mielőtt bemennének és leásnának. Nem olyan, hogy egy tábornak azt mondja: „Gyerünk le oda, és ássuk ki azokat a lúzereket. Hozzátok a kotrógépeket és csináljuk." Hanem ehelyett mindez nagyon nyugodtan zajlik. Azt mondják: „Először is találjuk ki. Ez nagyon veszélyes dolog. Nem tudjuk, hogy vajon mibe futunk majd bele." Meg kell értened, hogy lehetnek ott mikrobák, amik ha kikerülnek, megfertőzik az egész bolygót. Így aztán vákuumfolyosókat kell kialakítaniuk negatív légnyomásos rendszerrel és hasonlókkal. Szóval ez egy nagyon dinamikus és hatalmas vállalkozás. 20, 50, 100 évekig is eltart egy ilyen paraméterekkel bíró projekt.

Wilcock: Nos, nem szeretném elmulasztani az epizód végéhez közeledve, hogy megkérdezzem a következőt: meg tudod erősíteni, hogy létezik legalább egy hatalmas anyahajó az Antarktisz jege alatt?

Emery: Igen.

Wilcock: Oké. Sok más tanúvallomásunk van erről – például Pete Peterson-tól, Corey Goode-tól, de még más bennfentesekkel is beszéltem. Te és én még soha sem beszéltünk erről, úgyhogy eléggé bámulatos, hogy te is hallottál már erről.

Emery: Nem az emberek, nem mi fogjuk felfedni mindezt. Hanem maga a Föld fogja felfedni a felmelegedés miatt. Jelenleg nem tudnak megküzdeni a melegedéssel. És mivelhogy nem tudnak ezzel megküzdeni, nagyon nehéz lesz majd megmagyarázni, ha a hó egy része megolvad a következő évben és ez a hatalmas valami, plusz a különböző fémek elkezdenek majd kilátszani ott a jégből. Szóval maga Gaia fogja felfedni mindezt. A Föld lesz az, aki felfedi mindezt és ez csodálatos.