2016. június 1., szerda

Kozmikus Közzététel - III/5.

KÖRUTAZÁS A BELSŐ FÖLDÖNKaaree, a belső földi papnő meginvitálta Corey-t és Gonzales-t, a titkos űrprogramok képviselőit egy túrára, aminek során megismerkedhettek a Szaturnusz jelét viselő csoport egyik földalatti városával. Betekintést nyerhettek a belső földiek mezőgazdálkodáshoz használt technológiáiba, állat- és növényrezervátumába, illetve a föld alatt terraformálással kialakított élettereikbe.


Azt mondod, hogy a belső földi csoportoknak több millió éves történelmük van. Mindegyikük 20 millió éves?

A Szaturnusz szimbólumot viselő csoport azt állítja magáról, hogy 17-18 millió évesek. A legfiatalabb csoport pedig néhány jégkorszakkal ezelőtti eredetre tekint vissza, bár erről nem adtak meg pontos dátumokat.

Melyik a legfiatalabb csoport?

Nekem úgy tűnt, hogy a kinézetre hozzánk leginkább hasonló csoport volt a legfiatalabb.

Mindannyian köpenyt és szandált viseltek? Ez lehetett az ünnepi alkalmakkor viselt öltözékük?

Normál esetben nem ezt a ruhát viselik. Ezt az ünnepi ruhát csak akkor hordják, amikor, mondhatni, szent helyeken vagy templomban tartózkodnak. Nem tudom, hogy ezt kimondottan csak az a csoport viselte, vagy hogy milyen lehetett a normál öltözékük, mit viselnek más helyszíneken, mikor másokkal találkoznak.

Észrevettél-e bármi különlegeset az amulettekből előugró hologramokkal kapcsolatban? Hasonló volt a heads-up displayhez? (Szem elé vetített kijelző: mivel nem kell lenézni a műszerfalra, head-up helyzetben, vagyis feltartott fejjel nézhető)

Igen, valami hasonló lehetett, bár az én látószögemből nem tudtam megállapítani, nem láttam, hogy mi volt az pontosan. Mindössze annyit láttam, hogy valamilyen fény jött ki belőle és azt nézték, valamint hogy babráltak a medáljaikkal. Én magam nem láttam, hogy mi volt az. Olyasvalami lehetett, ami csak és kizárólag pontosan veled szemben jelenik meg.

Mi volt a legfurcsább, legmeglepőbb dolog, amivel a nő emlékei között találkoztál az "agyérintés" során?

Nos, az hogy a nő szűz, hiszen a papi kaszt tagja volt. Több mint 130 éves és még mindig szűz. Semmiféle szexuális aktivitás nem volt az élete során.

A japánok kapcsolatot létesítettek istenekkel, akiket „Ame-no-torifune” névvel illettek, és akik repülő hajókon érkeztek hozzájuk az univerzumból. Ezek az emberek lejöttek az égből, megtanították őket az írásra, a tea ceremóniára, megtanították őket a selyem és kimonó készítésére. Szerinted lehetséges-e, hogy ezek valójában belső földi csoportok voltak, merthogy a horogkereszt a sintó istenekhez is kapcsolódik. Elképzelhető szerinted valamiféle kapcsolat a sintoizmus és a belső földi emberek között?

Több, mint valószínű. Azt mondták, hogy hosszú-hosszú időn keresztül csináltak ilyet. Időről időre technológiákat hoztak a nehézségekkel küzdő és újjáépülő civilizációknak. De egy idő elteltével, mikor a különböző, kívülről jövő földönkívüli fajok megérkeztek ide, egyre inkább ritkultak az ilyen esetek.

Megvolt tehát ez az "agyérintéses" élményed és ott voltatok Gonzales-szel és a másik nővel. Mi történt ezután?

A nő meghívott, hogy körbevezetne minket a környéken. Sokkal nyugodtabbnak tűnt, és boldog volt a történtek miatt. Nagyon fellelkesült attól, amit megosztottam vele, mert így képessé vált arra, hogy másokkal is megossza az emlékeimből kinyert információt. Szóval nagylelkű volt és meg akarta mutatni nekünk a környéket. Így aztán lementünk egy kisebb kupolás terembe, és megálltunk a közepén. Megérintette az óráját, majd egy fényvillanás történt, mire egy másik nagyteremben találtuk magunkat. Ez egy másik körzet volt, itt a kőfelületek kissé sötétebbek voltak. Ezután különböző folyosókon és termeken sétáltunk keresztül. Meg akarta mutatni nekünk a kertjeiket. Kiértünk és egy hatalmas barlangszerű területen találtuk magunkat. Oszlopokat láttunk, amelyek egészen a barlang mennyezetéig értek fel. Még megbecsülni sem tudnám, milyen magas lehetett a mennyezet. Az egész barlang kb akkora lehetett, mint egész Texas állam. Egész egyszerűen hatalmas volt. És az oszlopokba építmények voltak beépítve...


Olyan épületek, amikben emberek éltek?

Éltek benne, vagy dolgoztak, tették a dolgukat. És ezek az oszlopok nagyobbak voltak akármelyik felhőkarcolónál.

És nem szédültél el, amikor felnéztél a mennyezetre? Nem volt olyan érzésed?

Nem, nem annyira szédítő érzés volt, hanem inkább az, hogy nem gondoltam volna, hogy valaha ilyen hatalmas méretű helyen kötünk ki.

Ugyanolyan szétáradó fény volt itt is?

A fenti részen nem, de lentebb mindenhol volt fény. Emberek jöttek-mentek mindenfelé. És ennek a hatalmas városnak mi csak egy kis részét láttuk. Az emberek egyrészes ruhákban járkáltak, különböző korosztályba tartozók, fiatalok és öregebbek egyaránt.

Egyrészes kezeslábasban?

Igen. Piros, zöld, mindenféle színű ruhákban. Egyszerűen csak jöttek-mentek, intézték a dolgukat.

A ruhák színe a Belső Földi Szövetség különböző embertípusait reprezentálta, vagy ezek kimondottan csak az egyik csoportba tartozó emberek voltak?

Ezek az emberek annak a csoportnak a tagjai voltak, amibe a nő is tartozott. Az egész város ennek a csoportnak az egyik települése volt.

Vagyis a Szaturnusz jelét viselő csoporté.

Így van. Az utcákon járó-kelő emberek viszont nem viseltek amulettet. És ahogy szorosan a barlang fala mellett haladtunk, közben csak egy nagyon kis részét láttuk a városnak. Voltak kupolás épületek, ovális kupolával, amik valamilyen módon fényt bocsátottak ki magukból, fehér fényt. Nagyon sok épület a sziklából lett kivájva, mintha egyenesen abból faragták volna ki őket. Ahogy nézelődtünk, Gonzales újra megbökött. Felnéztem és láttam, hogy a barlangban mindenfelé hajók repkednek. Pont mintha csak az 1950-es évek sci-fijeiben lennénk, klasszikus ufó-k, repülő csészealjak, szivar- és majdnem tökéletes tojás alakú hajók röpködtek a barlangban.
 

Ide-oda cikáztak ennek a hatalmas helyiségnek a belsejében?

És nem csak, hogy röpködtek, hanem teljes sebességgel keresztülrepültek a barlang falán, egyáltalán nem lassítottak, egyenesen átrepültek a sziklán. Úgy értem, lehet, hogy csak víz volt vagy levegő, de egyszerűen átrepültek rajta.


Vagyis láthatatlanná váltak és keresztülszáguldottak a sziklán.

Csak nagyon rövid ideig láthattuk az egészet, amikor le-föl sétáltunk a barlang fala mentén.

Egyszerre hány légijármű tartózkodott a levegőben?

Nem tudom, kb több mint 30. Ezt követően a nő olyan helyekre vitt le minket, amik nyilvánvalóan szolgálati folyosók lehettek, mert nagyon különböztek a korábbiaktól, egy kicsit keskenyebbek voltak. Mintha csak a város üzemeléséért felelős személyzet számára készültek volna. Leértünk egy olyan területre, ami mintha egy párkány lett volna, kiléptünk az ajtón és egy erkélyszerű emelvényre értünk. Odasétáltunk egészen a szélére, mert nem volt rajta korlát. Innen mindent be lehetett látni ebben a hatalmas barlangkörzetben. Mindenfelé növény- és szőlőtáblák voltak, ameddig csak a szem ellátott.


Nem tudtam pontosan kivenni, hogy mik voltak, de termőnövények, szőlő ültetvények, a távolban pedig fák látszódtak és bejövő-kimenő vízfolyás hangja is hallatszott.

Hidroponikus rendszert működtettek?

Hidroponikus rendszert, így van. A nő elmondta, hogy a teljes spektrumú fényt a fentihez hasonló módon, vagyis frekvenciák segítségével állítják elő.

Meg tudod becsülni, hogy kb mekkora populáció élt odalent?

Nem tudom hány ember élhet ott...

De mindenesetre jutott elég élelem mindenkinek.

Azt biztos.

Egyedül Kalifornia államban annyi élelmet tudnánk megtermelni, ami egész Amerikának elegendő lenne. Azt mondod, hogy a terem akkora volt, mint egy egész állam.

Hatalmas volt. A nő a tenyerébe vett egy összetört kövekből és kristályokból álló keveréket és azt mondta: "ezt használjuk termőföldként a növénytermesztéshez". Majd hozzátette: "a víz természetes ásványi anyagokat tartalmaz és mindent újrahasznosítunk". A víz a barlang falának túloldaláról jött, így komposztáló és más anyagok kerültek bele. Tehát keresztülfolyt a sziklán, a kövek pedig megszűrték a vizet, így az tisztán jutott vissza a forrásához. A tápanyagok pedig a növényekbe kerülnek. A kristályok illetve az alkalmazott fény fajtája nagy terméshozamot és magas frekvenciával rendelkező élelmet biztosít a számukra. És amikor azt mondta, hogy "magas frekvenciájú", rám nézett és mosolygott, mert tudta, hogy az agyérintéses élményem előtt korábban már írtam az interneten a magas rezgésű ételekről.

Ok. Tehát több helyet is bejártatok. Melyik volt a legfontosabb hely, ahová végül lejutottatok?

Ezt követően a parkba mentünk. Ennek nagyobb ajtaja volt, ami elválasztotta a parkot a városi területektől... Mindenféle virágport éreztem a levegőben... Nagyon-nagyon sok illat terjengett és emellett állatok hangjait is hallottuk úgy, hogy már szinte túlterhelődtek az érzékszerveim.

Ott a levegő is melegebb volt?

Igen. Ahogy beléptél érezni lehetett a légköri nyomás változását is. Ebben a hatalmas barlangban egy mesterséges ökokörnyezetet alakítottak ki, ami legalább akkora, vagy még nagyobb volt, mint maga a kert.


Lépcsők vezettek fel majdnem egészen a terem tetejéig. A fák olyan hatalmasak voltak, hogy lépcsőkön kellett felmenjünk ahhoz, hogy föléjük lássunk.

Korábban arról beszéltünk, hogy a Föld mélyén lévő természetes barlangokban mindössze térdmagasságig érő vegetáció alakult ki. Hogy tudtak fákat telepíteni mélyen a föld alá?

Hát úgy, hogy terraformálták a helyet. Ők alakították ki az egész környezetet hozzá. Halvány kék eget hoztak létre... és felhőket. Nem teljes felhőzetet, hanem ködszerű felhőket.

Ezek a fák magasabbak voltak az Észak-Karolinában található vörösfenyőknél?


Feltételezhetően igen. Én magam gyerekkorom óta nem láttam vörösfenyőket.

A lényeg, hogy a fák átkozottul magasak voltak.

A lépcsőkön is nagyon magasra kellett felmásznunk. Olyan magasra, ahonnan az összes fa felett el tudtunk látni. Láttunk néhány nagyon szép madarat repülni, piros, kék, sárga színű, hosszú faroktollaik voltak. A nő azt mondta: "Ne ijedj meg! Van néhány olyan állat itt a ti történelmetek korai korszakából, amit megőriztünk idelent. A fejlődésük jelenlegi szakaszában már nem veszélyesek." Ennél többet nem mondott erről.

Az ott látott madarakhoz hasonlókat láthatunk a Föld felszínén is repkedni?

Lehetséges, hogy élnek idefent is ilyen fajtájú madarak. Nem utazgattam olyan sokat a bolygó felszínén. Tehát elképzelhető, hogy vannak olyan madarak, amiket én még nem is láttam... A színek alapján nekem trópusi madaraknak tűntek, azt hiszem hívhatjuk őket trópusinak. Bár nem láttam még ilyet idefent. Mindenesetre nem pterodaktiluszra vagy más őslényekre kell gondolnunk. A lépcsők tetejéről, ahonnan el lehetett látni a fák felett, amennyire a ködtől látni lehetett, azt láttuk, hogy a terület közepén egy hatalmas, elöregedett, kőből készült obeliszk állt, tetején pedig, egészen a barlang mennyezeténél, egy hatalmas plazma gömb, amelynek azt hiszem az volt a célja, hogy napként szolgáljon, vagy legalábbis imitálja a nap működését. Része volt annak a mesterséges ökoszisztémának, amit kialakítottak odalenn.


Álljuk itt meg egy picit, mert ezzel kapcsolatban történt egy nagyon bizarr dolog. A Belső Földön tett utazásod ugye 2015 szeptemberében történt. Ezt bizonyítani tudom, mert elküldtem a tervet. Volt egy hirtelen jött, intuitív megérzésem arról, hogy mi legyen az új könyvem ("The Ascension Mysteries") borítóján. Azt kértem, hogy egy obeliszk legyen rajta, a tetején egy csillagszerű fényforrással. Megmutattam ma neked a borítótervet és majdnem dobtál egy hátast tőle.

Igen. A Szaturnusz volt a hátterében!

A Szaturnusz volt a hátterében, pont mint az amulettnél.

Hát, ezt nem tudom mivel magyarázni.


És ma reggel, felébredés után, úgy tűnt, hogy ez a papnő megpróbált velem telepatikusan kapcsolatba lépni. Azt mondta: "Megismersz engem? Megismersz engem?" Szóval itt egy elég érdekes történet van kialakulóban. Nem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy ez a papnő már jó ideje dolgozik rajtunk. Nagyon bizarr. Amikor meséltél nekem erről, és amikor elolvastam a történeted ezen részét, majd megláttam a könyvborítót, azt mondtam magamban: "Ez kész őrület."

Igen. Az embereknek nagyon nehéz lesz elhinniük, hogy ilyen úton-módon is zajlik az együttműködés közöttünk. Fura...

Folytatva a belső földi túrán történteket... Visszamentünk a lépcsőkön, le a fák közé és sétáltunk, beszélgettünk. Mindeközben különös hangokat hallottunk a háttérben. Az egyik pillanatban olyan, volt, mintha elefántok hangját hallottuk volna. Nagyon sokféle hang hallatszott, viszont egyetlen állatot sem láttunk.

Volt ezen a területen más is a fákon kívül? Úgy értem ösvények, kisebb épületek, Stonehenge-hez hasonló építmények, bármi ilyesmi?

Semmi ilyesmi nem volt, csak maga a természet. A kísérőinkkel elindultunk visszafelé. Szerettem volna látni az állatokat is, úgyhogy megálltunk, beszélgettünk. Gonzales a másik nővel arról beszélgetett, hogy bárcsak a felszínen is lennének ehhez hasonló helyek és hogy bárcsak itt fent is mindenki ilyen nyitott lenne a közös munkára. Egyszóval az emberiség jövőjéről beszélgettek. És a hölgy, azt mondta, kicsit lenézően talán, hogy ő nem hiszi, hogy nekünk, vagyis a felszíni kevert fajnak ezt sikerül majd megvalósítanunk...

Az agresszív drákonida gének miatt...

Nem csak a drákó gének miatt, hanem a naprendszerünk más bolygóiról származó lények génjeivel való keveredés miatt.

Azok a bizonyos túlélők miatt...

Igen, akikből ez a jelenlegi kevert faj kialakult. Azt mondta, hogy ha mégis sikerülne, akkor az egy örökkévalóságig tartó folyamat lenne. Merthogy ez nem olyasmi, amit nagyon hamar meg lehet valósítani. Elkezdtek tehát erről beszélgetni Gonzales-szel, én pedig a papnőhöz fordultam. Megkérdeztem tőle: "Gonzales szerint a nyelv, amin mindannyian beszéltetek ősi akkád vagy sumér nyelv volt. Van-e valamilyen közötök a sumérekhez?" És erre ő azt válaszolta nekem, hogy "Igen, nagyon is sok közünk van." Elmondta, hogy az egyik kisebb kataklizmát követően mezőgazdasági és egyéb ismereteket adtak át a suméreknek, megtanították őket írni, meg ilyesmiket. Ezután filozófiai kérdésekre tereltem a szót és megemlítettem neki, hogy a felszínen egyre több és több ember kezd hinni az ősi időkben érkezett földönkívüliekben, az általuk történt genetikai beavatkozásokban és hogy minket az Anunnaki teremtett. És akkor ő erre azt felelte, hogy "az a legjobb, ha a következő helyszínünk a könyvár lesz".

Csak nagyon röviden hozzáfűznék valamit a kataklizmákkal kapcsolatban, mert újabban kutatásokat végeztem ezen a területen is. Tanulmányoztam az etimológiai vonatkozásokat és azt találtam, hogy a "kataklizma" szó a görög "kataklusmos" szóból származik, ami "víz által történő pusztítást" jelent. Létezik azonban egy másik szó is, a "tűzvész", ami pedig "tűz általi történő pusztítsát" jelent. Éppen mostanában fedeztem fel, hogy van egy széleskörben elterjedt hagyomány a görögök, a rómaiak, a sztoikusok, az akkádok, a babiloniak és a sumérek révén, ahol is elmondják, hogy a nagy ciklus végén egy tűzvészre kerül majd sor. Egy Napból érkező villanás fog történni. Szóval különbséget tettek "víz általi pusztulás" illetve "tűz általi pusztulás" között.

Biztos vagyok benne, hogy ezeknek a belső földi embereknek van valami fogalmuk erről. Kíváncsi vagyok, hogy van-e valami elképzelésük erre a villanásra, a Napból érkező villanásra vonatkozóan, ami előidézi majd ezeket a katasztrófaszerű változásokat.

Sok időt töltöttünk a könyvtárban, ahol mélységeiben tudtunk beszélni ehhez hasonló témákról. De még mielőtt nekivágtunk volna, egy hatalmas macskaféle hangját hallottuk meg. Nem volt túl messze tőlünk és a hangnak olyan ereje volt, hogy szinte a mellkasomban éreztem az állat üvöltését. Egy nagyon mély és erőteljes hang volt.

Mintha oroszlánüvöltés lett volna?

Igen..

Nem láttál semmilyen más ragadozót vagy állatot?

Nem. Csak madarakat és növényeket láttam.

Tudjuk, hogy kardfogú tigrisek éltek mindenfelé a Földön kb 50 000 évvel ezelőttig.

Igen. Sajnos azonban nem sikerült megpillantanunk ezt az állatot.

Azt mondták, hogy biztonságban vagytok, nem? Legalábbis az állatok nem fognak rátok támadni?

Azt mondták, hogy a fejlődésük jelenlegi szakaszában nem jelentenek ránk veszélyt, bármit is jelentsen ez. Mindenesetre ettől nem éreztem magam kényelmesebben. Elindultunk visszafelé, a bejárat irányába. Visszanéztünk és Gonzales még mindig ugyanott állt és beszélgetett a másik nővel. Amikor megláttak minket, hogy már előrébb járunk, ők is elindultak a mi irányunkba. Úgy tűnt, hogy a nő tudott róla, hogy Gonzales-nek vissza kell majd mennie az egyik hajóval a Titkos Űrprogram Szövetség egyik bázisára. Így aztán megkérdezte, hogy nem lenne-e probléma, ha elvinne engem a könyvtárba és erre Gonzales láthatóan csalódott lett. Akart még velem pár szót váltani, mielőtt elmenne. Azt mondta, hogy "ez nem lett túl jól átgondolva, azt szerettem volna, ha a könyvtárban kezdünk." Hozzátette még, hogy "bárcsak ott lehetnék én is. De amikor jelentést teszek majd a Titkos Űrprogram Szövetség Tanácsának, megemlítem majd, hogy neked a könyvtárba kellett menned. Próbálja meg mindent megjegyezni, amit csak tudsz, és írj le nekem mindent 48 órán belül, amíg még emlékszel a részletekre."

Azt gondoltam, amit már említettél is korábban, hogy Gonzales számos alkalommal találkozott már ezekkel a belső földi emberekkel.

Igen, de egészen eddig nem mutattak meg neki semmit.

Tehát lényegében ezeket ő is most látta először.

Igen. Azt gondolom, ő is annyit látott, mint amennyit én. De közben én is megfeledkeztem néhány protokollról. Amikor ugyanis új környezetbe kerülsz, mentálisan fel kell térképezned, fel kell derítened a helyszínt. Én erről teljesen megfeledkeztem, de elképzelhető, hogy Gonzales viszont megtette. Taktikailag, stratégiailag, fejben sokkal előrébb járhatott nálam.

Valószínűleg sok kemény dolgot láttál már, amit más emberek sohasem fognak. Láttál bázisokat más bolygókon, jártál nagyon fejlett űrhajók belsejében, amelyek képesek a fénysebességnél is gyorsabban közlekedni, portálokon átmenni. Volt-e valami, ami felülmúlta azokat a bámulatos dolgokat, amiket a Belső Földön láttál?

Nem volt. Ez egy egészen lenyűgöző utazás volt, a szónak pozitív, fenséges értelmében.

És ugyanakkor nagyon érdekes is. Mi lehetett az oka annak, hogy Gonzales annyira aggódott a könyvtár miatt? Tudta, hogy valami nagyon értékes dolog található ott?

Információ. A könyvtár információt jelent. Elsősorban információkhoz akart hozzáférni. Úgyhogy ment tovább az egyik űrhajó irányába, ami elrepítette őt az egyik bázisra, mi pedig a könyvtár felé vettük az irányt...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése