Kozmikus Közzététel – XI/5.

FELVÉTEL A TITKOS PROJEKTEKBE – A Kozmikus Közzététel sorozat ismét Emery Smith-szel halad tovább. A mai epizód egyfajta bevezetőnek tekinthető, Emery-nek a titkos projektekbe történő bekerülésének körülményeiről hallhatunk benne, hogy aztán a következő adásokban rátérhessünk az igazán húzós témákra, Emery valódi földönkívüliekkel való közvetlen találkozásaira.

Szerkesztői megjegyzés

A blog szerkesztőiként általában igyekszünk távol tartani magunkat az ufológiai/exopolitikai közösségben zajló mindennapos (és rendkívül energiarabló) csatározásoktól és csip-csup ügyektől, de az utóbbi hetek történései kapcsán mindenképpen szükséges említést tennünk az utóbbi időben lezajlott fejleményekről, mert alapjaiban érintik a blogon olvasható Kozmikus Közzététel sorozat további sorsát. Ahogyan bizonyára többen is hallhattátok már, a hír tényleg igaz, David Wilcock néhány hete valóban otthagyta a Gaia Tv-t. Röviden megpróbáljuk összefoglalni a helyzetet.

Néhány hete a Gaia Tv néhány egykori dolgozója petíciót tett közzé a Gaia Tv ügyvezetője és vezetősége ellen, amelyben arra kérik a Gaia Tv előfizetőit, hogy mondják fel előfizetésüket. Az okok? Érzelmi, mentális és félelemalapú verbális visszaélések, zaklatások és nem megfelelő bánásmód a csatorna vezetőségének részéről. A petíció szerint a fenti vádakban megfogalmazott inzultusoknak nem csak az egykori dolgozók voltak elszenvedői, hanem a Kozmikus Közzététel sorozat stábja és szereplői is. A közvélemény nyomásának hatására David Wilcock pár nappal később nyílt levelet tett közzé, amiben kifejezte, hogy neki személyesen nincs köze a petícióhoz, de az abban megfogalmazott vádakkal teljes mértékben egyetért. Egyben kéri, hogy év végén lejáró szerződését a csatorna ne újítsa meg és minél hamarabb – lehetőleg most azonnal - szakítsák meg a közös munkát, a csatornánál minden tevékenységét beszünteti, mert a vezetőségben már semmilyen formában nem tud megbízni. A nyílt levélben a vezetőség részéről megnyilvánuló tiszteletlen bánásmódról, felelőtlen szóbeli ígérgetésekről, félrevezetésekről és cenzúráról írt.

Wilcock elmondása szerint a gondok a 2018-as év elején kezdődtek. A Gaia Tv új sorozatot indított Ancient Civilization (Ősi civilizációk) címmel, és ehhez leforgattak néhány interjúrészletet Wilcock-kal is, aki nem látván előre, hogy szavai milyen kontextusban jelennek majd meg a filmben, engedélyezte az interjú felhasználását. Elmondása szerint teljesen meg volt döbbenve, mikor a sorozat első évadának megtekintésekor azzal volt kénytelen szembesülni, hogy a Gaia Tv új sorozata nyíltan luciferánus propagandát hirdet. Állítása szerint az Ancient Civilizations egy szórakoztató formába csomagolt luciferánus propaganda műsor, amely Istent rossznak, Lucifert jónak mutatja be. Több esetben a sorozat előzetesét közvetlenül a Kozmikus Közzététel epizódjai utánra tették, így összemosva a két műsor ideológiai hátterét. Ezen felháborodva kemény hangvételű telefonbeszélgetést folytatott a sorozat producerével (Melissa Titl) és feltehetően egy életre összeveszett az addig mentorának tekintett Graham Hancock-kal, aki úgy tűnt, elég nagy mellszélességgel felvállalja az új műsorban elhangzott propagandát. Ez tehát az egyik ok.

A másik ok pedig a Gaia tv vezetőségének a Kozmikus Közzététel sorozat szereplőivel szemben tanúsított bánásmódja, amelynek kapcsán Wilcock igen súlyos vádakat fogalmazott meg (volt) főnökei ellen. 2016 augusztusában kb 25 epizódot forgattak le Pete Peterson teljes élettörténetéről. Ezen epizódok levetítését a Gaia Tv vezetősége megtagadta, mondván, hogy témájában „nem fókuszál eléggé a titkos űrprogramokra”. A Peterson-nal készült epizódok felvétele alatt több alkalommal is „verbális inzultusok” érték őket a vezetőség részéről, amelyek a felvételeken rögzítésre is kerültek. Wilcock állítása szerint ezek az epizódok pótolhatatlan kordokumentumként szolgálnak és emléket állítanak egy olyan embernek, aki feltehetőleg soha többé senkinek nem fog már beszélni. Pete Peterson ugyanis nem sokkal ezelőtt stroke-ot kapott, fizikálisan és mentálisan már nem lesz olyan állapotban, hogy valaha is interjút adjon bárkinek is, jelenleg egy otthonban ápolják, és a halálos ágyán fekszik...

Wilcock elmondása szerint a Gaia Tv rengeteg felelőtlen ígéretet tett az általa a műsorba hozott bennfenteseknek és e be nem tartott ígéretek nem egy esetben tönkretették a műsor vendégeivel ápolt személyes baráti kapcsolatát – név szerint David Adair-t említette. A Gaia Tv különböző juttatásokat ígért a vagyonukat, megélhetésüket vesztett bennfenteseknek. Példának okáért Emery Smith-nek állandó jövedelmet, Wilcock-nak plusz juttatásokat ígértek, ha még több bennfentest tud rávenni arra, hogy álljon nyilvánosság elé. A vezetőség egyetlen ígéretét sem tartotta be. A felvételekre érkező Pete Peterson ellátását Wilcock saját pénzéből fedezte, Emery Smith – akinek korábban több mint 20 cége volt és jólétben élt, egészen addig, amíg áttörést nem ért el a nullponti energia készülékek terén és nyilvánosan el nem kezdett beszélni földönkívüli témákról, majd ezt követően szinte mindenét elvesztette - hónapokig hotelben élt a műsor forgatásának idején, miközben mindketten halálos fenyegetéseket kaptak. Ahogy arról mi is hírt adtunk, Emery-t többször is majdnem megölték, Peterson összes ingóságát a földdel tették egyenlővé, vagyonukat mindketten elveszítették, eközben a csatorna nemhogy a korábban nekik tett ígéreteket nem tartotta be, de semmilyen segítséget nem nyújtott számukra.

Mindeközben a csatorna azzal vádolja Corey Goode-ot, hogy „hátráltatja” a közzétételt. A vádak – állítólag – parázs veszekedéshez vezettek Corey és a csatorna ügyvezetője között annak irodájában. Nyilván a pénzügyi természetű hitegetések Corey irányába is megvoltak, így az eset vége az lett, hogy Corey jogi keresetet nyújtott be a műsort gyártó Gaia Inc. ellen. Mindeközben a csatorna továbbra is sürgeti, hogy minél több epizód kerüljön leforgatásra, de ezt most Wilcock-ék megtagadták. Elmondása szerint a cég alapfilozófiája, hogy ez egy közösségi finanszírozású csatorna, így minden vendég csak egy bizonyos kisebb összeget kap a szereplésért. A nézettségi adatok viszont Wilcock szerint azt mutatják, hogy a Kozmikus Közzététel sorozatnak világszerte 185 000 előfizetője van, és csak ez az egy műsor havonta kb 2 millió dollár bevételt biztosít a csatornának. Így a vezetőség be nem tartott ígéretei és a műsor révén életüket kockáztató bennfentesekkel szembeni bánásmódja is teljesen más megvilágításba kerülnek. Emery szintén nyílt levélben jelezte, hogy ő igyekszik semleges maradni és még így hálás a lehetőségért, hogy nyilvánosság előtt beszélhet, Corey jogi keresetet nyújtott be, Wilcock pedig megpróbálja „kizsarolni” a vezetőségtől, hogy legalább a Pete Peterson-nal készült archív anyagokat adják át neki, amit ő egyfajta búcsúajándéknak tekintene kárpótlásként a korábban elszenvedett sérelmekért. Wilcock mindenesetre értesítette a Gaia-t, hogy a júliusi forgatásokra már ne nagyon várják...

A fentiekben felvázoltak alapján nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a Kozmikus Közzététel sorozat napjai meg vannak számlálva a Gaia Tv-n. Wilcock elmondása szerint legalább októberig elegendő anyag van felvéve, várhatóan ezek az epizódok még levetítésre fognak kerülni, bár ezek után ki tudja...

Az egész eset kiváló betekintést ad abba, hogy az „igazság feltárása” címén micsoda kavarás megy a háttérben. Mindez természetesen nem példa nélkül álló dolog, hogy őszinték legyünk, nekünk sem voltak illúzióink, számítottunk rá, hogy kibukhatnak csontvázak a szekrényből, voltak is erre utaló jelek már korábban is. A neves exopolitikai kutató, Alfred Lambremont Webre már évekkel ezelőtt pedofil illetve luciferánus vádakkal illette a Gaia Tv 38%-át birtokló csehszlovák származású Jirka Rysavy-t. Emellett a katonai bennfentesek meginterjúvolásában 2006 óta élen járó Project Camelot Kerry Cassidy-je szintén elmondta, hogy a Gaia Tv őt is megkereste, hogy az adományokból és közösségi támogatásokból elkészült – és a Youtube-on mindenkor ingyenesen elérhető interjúkat – a Gaia Tv égisze alatt nem lenne-e kedve pénzzé tenni. A megkeresést Kerry természetesen visszautasította. A Project Camelot és más, önkéntes alapú alternatív média felületek egyre növekvő támadásoknak vannak kitéve, nem egy - idáig viszonylag olajozottan működő - platform kerül nagyon rövid idő alatt vakvágányra és általánosságban igaz, hogy egy fajta információs háború is zajlik, sőt talán magasabb fokozatba is kapcsol egymás hiteltelenítésével és a nemes szándékú próbálkozások ellehetetlenítésével.

A mi részünkről annyit mondhatunk, hogy a fordításokat folytatjuk amíg tudjuk, talán az eddiginél kicsit lassabb ütemben, de törekszünk rá, hogy ami még kikerül majd, magyarul is olvasható legyen. A Kozmikus Közzététel sorozat megítélésünk szerint önmagában nem fogja megváltani a világot, talán nem is minden hibát nélkülöző műsor, de nem lehet elvitatni, hogy azon kevés információfelületek közé tartozik, amely egy, az emberek többsége számára ismeretlen és bonyolult témát próbál egy szélesebb közönség számára érthetővé tenni és ismeretterjesztő módon legalább alapszinten bemutatni. A műsorban megjelenő személyek szavahihetőségét és szándékainak tisztaságát pedig sosem vontuk kétségbe. Ha mi nem hinnénk ebben, sosem kezdtünk volna bele. A bennfenteseket gyakran éri az a vád, hogy „csak a pénzért csinálják”. Nos, minden sor, amit e blogon olvashattatok ingyen lett a közönség részére közzétéve, Corey Goode összes előadásának és konferenciájának hang és képanyaga a konferenciát követő 1-2 hónapon belül bárki számára elérhető, és ha bárkit érdekelnének még a – minden bizonnyal - hamarosan befejeződő Kozmikus Közzététel sorozat hátralévő, aktuális epizódjai, angol nyelven minden kedd és csütörtök között képben és hangban ingyen megtekinthető Emery Smith facebook oldaláról:

https://www.facebook.com/emery.smith.921677

Tizenegyedik évad – 5. epizód

Wilcock: Köszöntelek a Kozmikus Közzététel-ben. A műsorvezető David Wilcock vagyok és itt van velem Emery Smith. Mivelhogy ezek a titkosított programok olyannyira szét vannak tagolva és nagyon nehéz információhoz jutni róluk, végső soron hogyan tudsz szert tenni egy tudásszintre a titkosított világban? Mi kell ahhoz, hogy hozzáférési jogosultságot kaphass? És hogyan haladsz előre a különböző szakaszokon és rangokon, hogy hozzáférhess az igazán jó dolgokhoz? Emery, köszöntelek újra itt.

Emery: Köszönöm, Dave.

Wilcock: Az első, amivel kezdeni szeretnék, egy nézői kérdés. Így szól: hogyan lettél kiképezve technikusnak? Miből állt a képzésed? Hogyan kaptad meg ezt a képzést? Tudnál erről pontos információkat mondani nekünk?

Emery: Persze. Ebben semmi titkos sincs, vagy semmi olyasmi, ami különbözne olyan más emberek tapasztalataitól, akik csatlakoznak a hadsereghez és ott beosztást választanak. Én a sebészeti technológiát választottam. Onnan különböző besorolásokat kaphatsz, mert teljes mértékben folytathatod a tanulmányaidat a Légierő felsőfokú előkészítőjében és annak technikusi programjaiban az alapképzés után, amit nekem csak néhány hétig kellett csinálnom a korábbi, tinédzserkori katonai kiképzésem miatt. Azonnal átszállítottak a Sheppard Légibázisra Wichita Falls-ba, Texas államba. Ezt követően átestem egy átfogó sebészeti technológiai tréningen, továbbá sebészeti első asszisztens lettem. Aztán áttelepítettek egy másik körzetbe, áttelepítettek egy mobilkórházhoz az England Légibázisra, Louisiana-ba. Ez az egyik olyan hely, amit össze tudunk rakni néhány C-130-as Herkules gépből - le tudunk dobni egy egész kórházat, 24 órán belül bárhol a világon. Szóval ez volt a képzésem a sebészeti technológia alapjairól, nagyon sokat tanultam róla, számos nagyszerű orvos keze alatt tanultam. Onnan aztán a Légierő Kirtland-i Légibázisára mentem Albuquerque-be, Új-Mexikóba és az ottani kórházi rendszerben tanultam. Folyamatosan képeznek. Mindig jönnek ki új dolgok. Mindig vannak új technikák. Jó példa erre mondjuk az újraélesztés. Az előző évi és az azt megelőző évi... folyamatosan változik. Talán a levegővétel mennyisége, vagy a mellkasnyomás mértéke különbözik. Szóval beosztanak oda és az összes orvosi területen tevékenykedő ember, az orvosok és nővérek megkapják a CME akkreditációjukat. Ez egy folyamatosan zajló oktatási program. Számomra ez nagyszerű volt, mert energikus ember vagyok, és minél többet és többet akartam tanulni. A Légierő pedig folyamatosan biztosította számomra ezt.

Wilcock: Tekintve azt, hogy ez nyilvánvalóan egy nagyon intenzív tréning, olyan tudást is kaptál, amit nem adnak át az embernek akkor, ha csak egy sima egyetemre megy?

Emery: Ez abszolút pontos. Amiket megtanultam a katonai-ipari komplexumon és magán a hadseregen keresztül – mert amíg aktív szolgálatban voltam civil és katonai munkát egyaránt végeztem – a képzések típusa és az oktatás az általános lakosság számára nem elérhető. Oké? És ez a különböző típusú és részekre tagolt programok miatt van így. Kiegészítő képzést is kell, hogy kapjál. Különböző kurzusokat kell felvenned, elektromágnesességgel és fizikával kapcsolatos dolgokat – és még orvostudományi dolgokat is – amik még nem elérhetők a nyilvánosság számára. És megfigyeltem, hogy általában 5 vagy 10 év után ezek a dolgok kikerülnek, mint például a harmonikus szike. Ezt már a 80-as évek elején használták, de nem jött ki nyilvánosan egészen a 90-es évek elejéig. Ezt követően jelent meg a mainstream-ben.

Wilcock: Egy korábbi epizódban említetted, hogy benne voltál valamiféle középiskolai programban, ami bevezetett téged a hadseregbe. Fel tudnád vázolni előttünk, hogy hány éves voltál, amikor bekerültél a hadseregbe? Meddig tartott ez, mielőtt elkezdtek meghívni téged a titkos projektebe?

Emery: Az első dolog az volt, hogy 13 évesen csatlakoztam a Civil Légi Járőrszolgálathoz (Civil Air Patrol).

https://lemil.blog.hu/2010/09/17/kulonlegesek_usaf_auxiliary_civil_air_patrol

Ez a Légierőnek egy kisegítő szolgálata. Sok-sok közösségben fellelhető. Ez nem titok. Amíg a Civil Légi Járőrszolgálatnál voltam, ugyancsak részt vettem a Hadsereg tartalékos tisztképzőjében. Ez normál dolognak számít a legtöbb középiskolában. Úgyhogy volt egy erős vonzódásom a Hadsereg irányába, mert e négy év alatt nagyon sok táborozáson vettem részt. Volt amelyik két hétig tartott, volt amelyik egy hónapig. A Civil Légi Járőrszolgálat túlélő küldetései kb egy hetes hosszúságúak a világ nagyon elhagyatott területein. És ott megtanítanak neked dolgokat, ahogy mondtam is, elsősegélyt, keresést és mentést. Szóval a keresés és mentés a legnagyobb dolog: hogyan használsz egy vészhelyzeti helyzetjeladó készüléket, ami minden repülőgép farokrészében illetve minden csónakban megtalálható.

Wilcock: Mikor kezdtél el olyan információkkal találkozni, amelyek elég titkosak voltak ahhoz, hogy kiakasztaná az embereket, ha már nem hallottak volna róla korábban?

Emery: Valószínűleg másodéves koromban. Kitöltöttük azokat a teszteket, amiket ASVAB tesztnek neveznek (Fegyveres Szolgálatok Alkalmassági Tesztje). Ez alapján döntenek arról, hogy milyen munkára osszanak be. Én azonban kiegészítő ASVAB teszteket is kaptam, amihez el kellett utaznom a MacDill Légibázisra és minden hétvégén ki kellett töltenem ott egy tesztet. A parancsnokom a tisztképzőben azt mondta, hogy ez csak egy kiegészítő dolog, amit néhány embertől megkérdeznek. És végső soron azt gondoltam, hogy nem teljesítettem jól az ASVAB teszten, de nem így volt. Később rájöttem, hogy ezeken felül ezekkel a tesztekkel a gyerekek tudatosságát és kollektív állapotát mérik fel.

Wilcock: Mivel járt az, ha a pozitív eredményt kaptál ezekre a tesztekre? Egy eligazításon találtad magad? Odaadott valaki a kezedbe egy halom dokumentumot?

Emery: Semmi igazán fura dolog nem történt egészen addig, amíg el nem mentem az England Légibázisra, az első kijelölt szolgálatomra Alexandriába, Lousiana államba, a Fort Polk katonai bázis mellé. És onnantól kezdve nagyon érdekes volt, hogy „Ó, istenem. Áthelyeztek a Kirtland Légibázisra – a semmiből." És mindenki más valahová máshová ment – az összes kollégám és a pilóták. És EKKOR kezdtek el a dolgok furává válni – amikor a Kirtland bázisra mentem. És nekem nagyon jó érzésem volt e költözés kapcsán. Úgyhogy izgatott voltam, hogy kikerülök a mocsárból és felkerülök a hegyekbe, a magasabb atmoszférába.

Wilcock: Küldött feléd valaki egy ismerős pillantást vagy kacsintást, vagy megveregette a vállad?

Emery: Igen. Sokkal jobban bántak velem a Kirtland Légibázison, mint ahogy az England Légibázison tették. És tudtam, hogy valami zajlik ott, mert amikor odamentem, azon nyomban – közvetve és közvetlenül - talán 30 technikus és sebészeti specialista főnöke lettem, mert ekkor már sok tapasztalattal rendelkeztem. A következő dolog pedig az volt, hogy az egyik parancsnok szólt nekem és azt mondta: „Hé, van néhány további dolog, amin dolgozhatsz, ha akarsz – kiegészítő tréning és oktatás, ha szeretnéd. És lehetővé tesszük neked, hogy korábban hagyd abba a munkát és csinálhasd ezeket a dolgokat." És így is tettem. Néhány ezek közül traumás képzés, légi evakuálás, repüléssel kapcsolatos orvostan, ehhez hasonlók. És ekkor rögtön tudtam: „Wow! Ez egy nagyszerű lehetőség lesz a számomra nem csak azért, hogy több rendjelhez jussak, hanem hogy gyorsabban léphessek feljebb és részese lehessek más részekre tagolt programoknak." És ekkor jöttek hozzám és kérdezték meg – miután elvégeztem néhány további tréninget: „Szeretnél maszekolni a hadsereg ezen új szárnyában, ami szervek begyűjtésével foglalkozik?" És én persze, több mint szívesen írtam alá azt a papírt, mert persze azt akartam, hogy pénzügyileg is stabilabb legyek. A hadseregnél semmiért sem kapsz pénzt, ahogy bizonyára te is tudod. És számomra ez könnyen ment... Olyan sok energiám volt, könnyen ment számomra elkezdeni a munkát este 6-tól és éjjel 1-ig dolgozni, és aztán újra nekikezdeni reggel 4-től és dolgozni délután 5-ig, és ezt folyamatosan csinálni. Akkoriban nagyszerű formában voltam, mert naponta két órát edzettem, és már egyedül a tréning is bámulatos volt. És nagyon sok szép utazásban volt részem ezek kapcsán, különböző Légibázisokra kellett mennem, mint a Holloman Légibázis és a White Sands Rakétakilövő Állomás és néhány másik, amiről nem fogok beszélni. Az egész terület megnyílt előttem és bekapcsolódtam ebbe a részekre tagolt programba. És ekkor jöttem rá arra, hogy nem katonák szerveit fogom begyűjteni.

Wilcock: Korábbi epizódokban leírtad, hogy az eredeti kilenc hónapnyi idő alatt ezek a boncolások unalmas kis négyzet vagy téglalap alakú szövetekből álltak.

Emery: Pontosan.

Wilcock: Kaptál valaha valakitől eligazítást? Merthogy sok bennfentes, akivel beszéltem – hadd tegyem kontextusba az egészet... Egy ponton leültek velük. Fura filmeket mutattak nekik, vagy elmondtak nekik dolgokat, vagy odaadtak nekik hatalmas halomnyi papírt, hogy olvassák át. És ez sok ilyen történet során közös pontnak tűnik. Szóval kíváncsi vagyok, mielőtt megkaptad volna ezeket a kis négyszög alakú szöveteket, előtte adott-e neked valaki valamiféle eligazítást, ami előre jelezte volna, hogy ez valami nagyon fura dolog lesz?

Emery: Nem igazán egészen 6 vagy 9 hónapig, amikor a programokban elkezdtem speciális órákra járni és - mondjuk úgy – instrukciókat kapni, amelyek során arra utasítottak, hogy egy másfajta műtőszobában, vagy egy másik területen vagy egy másik épületszárnyban dolgozzak, és ehhez át kellett esnem ezeken a tréning instrukciós kurzusokon. És ez felfedett valamit előttem. A kifejezés, amit hallottam az volt, hogy „nem földi eredetű szövet."

Wilcock: Ezt a kifejezést használták?

Emery: Igen. Így tudtam meg később, hogy mi zajlik valójában. Akár igaz volt, akár nem, a cucc, amin dolgoztam határozottan messze nem úgy nézett ki, mint ha bármilyen típusú emberi testanyag vagy folyadék lenne.

Wilcock: Ezek olyan eligazítások voltak, amelyeken nem kérdezhettél? Vagy interaktív módon zajlott valakivel, aki elmondott dolgokat?

Emery: Kéthetente egyszer kapsz egy tájékoztatást egy vezető tudóstól, vagy egy parancsnoktól. De a legtöbb instrukció – egészen addig, hogy tájékoztatást kapsz, hogy elmenj valahová, és ott rajtuk keresztül különböző kurzusokat kell elvégezned, amelyek nagyon rövid kurzusok, két-három óra hosszúak és arról szólnak, amivel találkozni fogsz a munkád során - határozottan földönkívüli genetika és DNS és szövetek irányába mutatott.

Wilcock: Amíg főiskolára jártam, egy jó barátomnak volt egy fizika professzora, a tanszék vezetője, aki azt mondta neki, hogy a NASA TUDJA, hogy nem vagyunk egyedül, és hogy a roswell-i lezuhanás valós és hogy ez ismert ténynek számít a ranglétra magasabb fokain, mert az 1970-es években ő is ott dolgozott. Az elmém majd szétrobbant a kérdésektől. A suli utolsó 3 évben elolvastam 300 könyvet, szóval 100 könyvet évente – két könyvet hetente – mindent, ami ilyesmivel kapcsolatos. El tudom képzelni, hogy kíváncsiság tüze, a vágy az elmédben felgyulladt arra, hogy egyszerűen csak megkérdezd: „Hogy érted azt, hogy nem földi eredetű? Honnan származnak? Miféle járművel jöttek? Milyen agendát követnek? Meg akarnak ölni bennünket? Megpróbálnak segíteni nekünk? Ők azok az istenek, akiket a sumér ékírásos táblákon látunk?" Feltetted ezeket a kérdéseket?

Emery: Abszolút nem, mert nem lettem volna tagja a programnak, ha abban a korai szakaszban megkérdezem ezt. Később egy kicsit más volt a helyzet. Miután 3 évig velük voltál, kicsit lazábbak lettek. A dolgok sokkal lazábbak, amikor a csapat osztja meg veled az információt, hogy például „azt hallottuk, hogy ebből a rendszerből származik. Mert láttuk ezt a korábbi feljegyzéseinken 10-20 évvel ezelőttről, mert ezek - most mondok egy példát - különböző típusú szegecsek vagy ilyen típusú mechanizmusok vagy ilyen típusú energiák. Különösen a frekvencia volt fontos a számukra – megfigyelték a sejtek, a hajók és az összes ilyesmi DNS frekvenciáit, és így építették fel az enciklopédiájukat ezekről a különböző szövetmintákról, a különböző földönkívüli lényekről. Szóval ez nagyon megnyerő volt számomra. És igen, számomra ez addiktív hatással bírt. A függője lettem. AKARTAM munkába járni. AKARTAM látni a következő dolgot. AKARTAM kérdéseket feltenni, de nem tudtam. De reméltem, hogy talán bevesznek majd egy másik programba annak révén, hogy ezen a lényen dolgozom, és hogy mivel ezen dolgoztam és könnyen ment számomra, reméltem, hogy megmutatják majd nekem a hajót is, amivel jött, meg ehhez hasonlók.

Wilcock: Követtek-e el valaha hibát? Elmondtak-e neked véletlenül olyasmit, amiről nem akarták, hogy tudomásod legyen?

Emery: Mindig. Folyamatosan. Igen.

Wilcock: Mondjuk mi számított hibának?

Emery: Egy hiba például, hogy ott voltak a technikusok egy olyan találkozón, amit igazából csak az adott test, vagy készülék vagy hajó kezelői számára tartottak. Szóval sok olyan eset volt, amikor megszakították az értekezletet, és nekünk el kellett hagynunk a szobát, és az embereket - akik az adott műtőszobát vagy azt a darab felszerelést működtették vagy a földönkívüli boncolást végezték - sokkal több információról informálták. Például olyasmiről, mint amire később rájöttem, hogy honnan jöttek, pontosan melyik bolygóról jöttek, melyik rendszerből. A mi dimenziónkból való vagy interdimenzionális? Ötágú csillag alakúak-e és miért?

Wilcock: Az emberi alak egy fejjel, két karral és két lábbal.

Emery: Az emberi alak. És ha nem ilyen, akkor miért nem ötágú csillag alakú? Mert ezeket talán földönkívüliek fejlesztették ki. Számos földönkívüli volt, akiről rájöttünk, hogy kisállatokat hozott magával, földönkívüli kisállatokat, akikre megpróbáltunk valamilyen kifejezést találni, hogy megkülönböztessük a fajokat – hogy szétválasszuk őket. És ezek szintén ugyanabból a rendszerből származtak. Aztán voltak olyan földönkívüliek, akiknek volt egy faja, amely HATALMAS méretű lényeket szállított, de ezek a lények nem földönkívüliek voltak. Láthatnánk elefántokat és ehhez hasonlókat, amelyek nem az ő rendszerükből származnak. Talán illegálisan vadásztak rájuk vagy visszavitték őket vagy miegymás. Nem tudtam alaposan utánajárni ennek. Ugyanis ahhoz, hogy arra a szintre eljuss, hogy majdnem mindenről tudj, igazán hosszú ideig benne kell lenned. És én, sajnos, nagyon korán kikerültem.

Wilcock: Ha gondolod, próbáljunk meg egy kicsit mélyebbre ásni a Kirtland Légibázishoz hasonló helyek hierarchiájába, ahol a dolgok elkezdtek érdekessé válni számodra. Nyilvánvaló, hogy végül mélyen belekeveredtél a jogosultságok, besorolások, hozzáférések és hogy a „kártyád melyik ajtót nyitja”-jellegű dolgokba. Hogyan néznek ki a különböző rétegek, a különböző jogosultsági szintek? Lehettek-e olyan emberek a bázison, akiknek halvány gőze sem volt arról, hogy mi folyik a bázison?

Emery: Abszolút. Az embereknek meg kell érteniük, amikor azt mondják: „Nos, ő a Kirtland Légibázison volt”... és a Sandia Laboratórium ugyebár a Kirtland Légibázison van. Nos, annak megvan a saját biztonsági szolgálata és az összes további mellékszint odalent ki van szerződve a katonai-ipari komplexum számos különböző vállalatával. Szóval ezt nem az USA Légierő üzemelteti. Mi csak a biztonsági szolgálatát látjuk el annak a létesítménynek. A Hadsereg látja el a biztonsági szolgálatát azoknak a létesítménynek a Hadsereg bázisain. NEM TUDNAK SEMMIT arról, hogy mi folyik ott. Tudják, hogy szigorúan titkos. Tudják, hogy ártalmas lehet, ha bármilyen információ kikerül onnan. Káros lehet az amerikaiak számára. Ha az információ mondjuk átkerül az ellenségeinkhez, elveszíthetünk egy hatalmas rakéta programot. Szóval különböző besorolások vannak arról, hogy ki birtokolja ezeket a különböző szintű laboratóriumokat és miegymást és ki működteti az ott zajló különböző teszteléseket. Na most visszatérve ahhoz, amit te mondtál, általában 3-4 hónap az az idő – amikor ilyen típusú programokon dolgozol, és nekem csak az orvosi dolgokkal van tapasztalatom – amikor igazán tartanod kell magad a szabályokhoz és előírásokhoz, amik először igazán alapvetőnek számítanak. Nem beszélhetsz senkinek. Nem mondhatod el senkinek. Nincs megengedve semmiféle drog vagy alkohol. Kéthetente megvizsgálnak. Szóval abban az időben ezek voltak a korlátozások, ami igazán remek volt, mert nem kellett csinálnom semmit. Mindössze jelen kellett lennem. Annyit kellett tennem, hogy dolgozom és aztán megyek. És minden negyedik hónap után feljebb léptél egyet. Úgy hívták, hogy „egyet fel". És az "egyet fel" azt jelenti, hogy ha jelentést írtak rólad és azt csináltad, amit kellett, akkor kaptál egy másik hozzáférési jogosultságot. És a háttérben folyamatosan leellenőriztek - mindent. Ha kaptál egy csekket gyorshajtásért, jobb ha telefonáltál és elmondtad nekik. El kellett mondanod 6-8 órán belül, ha bármi rosszat tettél, ha letartóztattak vagy gyorsan hajtottál – apróságok – vagy ha nem boldogultál a parancsnokoddal az aktív szolgálati munkád során - bármilyen apróság - vagy ha zaklattak az aktív szolgálaton lévő társaid – ami velem gyakran előfordult, mert nem értették, hogy a miért csak a 75%-t dolgozom le műszaknak. De én be lettem vonva más részekre tagolt programokba. Néha sérülésre hivatkoztak, ezt mondták a parancsnokoknak, mert ők elég szigorúak voltak. De a parancsnokok nem tudtak erről. Mint az egyik haverom esetében. Ő azért lett bevonva, mert különböző nyelveken beszélt. Az ő esetében az volt az ürügy, hogy nyelvészeti szakértő. Szóval ilyesmiket csináltak. És tulajdonképpen hazudtak a tiszteknek, és azt mondták: „Nos, szükségünk van rá, mert meg kell fejtenie ezt, mert ő lengyel vagy német vagy orosz." Szóval elég jók voltak abban, hogy megkerüljék ezt és aztán egy idő után már senki sem kérdezősködött.

Wilcock: Felhoztad a hazudozást és ez elgondolkodtatott engem egy másik dologgal kapcsolatban. Ha végső soron a Légierő és a Hadsereg emberei látják el a biztonsági szolgálatot és tudják, hogy valamilyen szigorúan titkos dolog zajlik, de nem tudják, hogy mi az, volt-e valamilyen típusú dezinformáció, amit elhintettek nekik, hogy kielégítsék a kíváncsiságukat, és ami közel sem volt olyan érdekes ahhoz képest, ami valójában zajlott?

Emery: Akkor csinálnak ilyet, ha elkezdik gyanítani, hogy valaki információt szivárogtat. Abszolút. Amint információ szivárog ki, vagy látják, hogy a biztonsági őrök beszélnek vagy nem megfelelő módon beszélnek a rádión vagy mobiltelefonon, okostelefonon, akkor azon nyomban elindítanak egy dezinformációs kampányt és aztán a hét végére be is fejezik és azt mondják: „Ó, az csak ezért vagy azért volt." De ekkorra már mindenki energiáját felkeltette... „Ó, istenem. Ez a valami itt volt. Láttuk és megszökött." De nem, valójában nem, mert ez csak valakinek a kiskedvenc tigrise volt, amit gyógyszertesztelésre használtunk. Ezek a fura dolgok mindig megtörténhetnek, így tényleg megpróbálják elrejteni. És ha tényleg volt olyan személy, aki látott valamit, akkor azt az embert megölik.

Wilcock: Szerinted a Hadsereg és a Légierő emberei rendelkeznek azzal a képességgel, hogy egyáltalán el tudják képzelni, hogy tulajdonképpen mi felett ülnek?

Emery: Nem. Nem. Ők fiatal kadétok, fiatal katonák, akik csak azt várják, hogy jöjjön a váltás és mehessenek edzeni vagy szórakozni. Jó okkal hagyják, hogy ez így legyen. Nem tájékoztatják őket semmiről. A katonák, akik leellenőriznek, akik átengednek téged a kapun, abszolút nem tudnak semmiről.

Wilcock: Említetted, hogy a jogosultságok terén négyhavonta feljebb lépsz egyet. El tudnád mondani nekünk, hogy mik is ezek a jogosultságok? Próbáljunk egy kicsit specifikusak lenni. Ez egy alfanumerikus kód? Vagy van neve?

Emery: Igen. Úgy értem, nagyon sok populáris dolog forog erről az interneten – az emberek különböző dolgokról beszélnek. Úgy hivatkoznak rá, hogy „ő umbra besorolással rendelkezett", ami egy régi kifejezés és már nem használjuk. Ma már ezek inkább numerikus szintek, mondjuk Alpha 22, Beta 17. És van ebből egy csomó. Ezek mind különböző típusú bázisokra és a különböző típusú munkákra vonatkoznak. Én az Alpha 22-es szinten voltam, és ez minden, amit tudok. Akkoriban nem volt erről közszájon forgó megnevezés. Egyszerűen csak A22 volt.

Wilcock: A betűk egy bizonyos bázisnak feleltek meg?

Emery: A bázison belül egy bizonyos egységre utaltak. Szóval lehet, hogy energiateszteléssel, repülőgépteszteléssel, biológiai teszteléssel, különböző dolgokkal foglalkoztak. Az első betű nem jelentett semmit. Egyszerűen csak egy betű, és amikor belépsz, ez jelzi a programodat. És ez változhat. Megváltozhat egy másik betűre és másik számra, ha áthelyeznek egy másik bázisra vagy egy másik projektbe. Nekem eléggé állandó volt, mert az összes cucc, amivel foglalkoztam orvosi volt, én valamiképpen ott maradtam. Dolgoztam néhány űrhajón, de leginkább mintákat vettem az űrhajóból, és nem a hajó meghajtórendszerét tanulmányoztam.

Wilcock: Szóval egy A22-es bázis teljes mértékben különbözhet egy másik A22-es bázistól?

Emery: Nem, ez sztenderd Észak-Amerikában. Különbözik Európában és Ausztráliában. Nekik megvan a saját dolguk. De vannak klinikusok, orvosok és földönkívüliek a bázisodon, akik ezekről a bázisokról valók. És különböző megjelöléseket és különböző kódokat és neveket használtak.

Wilcock: Viseltél olyasvalamit, amin szerepelt az „A22"?

Emery: Nem. Nem. Ez ott volt rajta a szalagodon. Emlékszel a szalagra?

Wilcock: Említetted korábban.

Emery: Minden rajta van ezen a szalagon.

Wilcock: Talán nem akarják, hogy a bázison más emberek megtudják milyen rangban vagy.

Emery: Nem! Ez egy nagyon rossz dolog, mert megtéveszthetsz valakit és elmondhatnak neked olyasmit, amiről úgy gondolják, hogy megvan hozzá a megfelelő besorolásod. Igen, ez nagyon rossz lehet és ilyenek megtörténtek. Úgyhogy ezt nem csinálják.

Wilcock: Amiket elmondtál, a műsor legtöbb nézője számára látszólag fantasztikusnak tűnhet, és azt gondolhatják, hogy ez csak sci-fi. Talán akarnak hinni neked, de valami visszatartja őket attól, hogy tényleg elfogadják, hogy ez igaz. Számomra az összetettsége, a bonyolultsága annak, amit mondasz, erről tudom megmondani, hogy valaki igazat mond, mert ilyet nem tudsz kitalálni. Túlságosan tömény. Nyilvánvaló, hogy amiről itt most beszéltél, azért fel kellett adnod bizonyos dolgokat. Fel kellett áldoznod néhány dolgot. Fel kellett áldoznod azt, hogy beszélhess erről másoknak. Még barátaid sem lehettek. Nem is kérdezhettél. El tudnád magyarázni, hogy milyen áldozatokat kellett meghoznod ebben a bámulatos közegben?

Emery: A technológia, amin dolgoztam és a különböző projektek, amikben részt vettem, meg tudnák oldani a világ vízzel kapcsolatos problémáit. Hét nap alatt meg tudnák tisztítani Fukushimát. El tudnák takarítani az összes szemetet Kína, Japán partjairól – több száz hektárnyit. És nekem személyesen, a családomban – mondjuk úgy - öröklődik a rák – az édesanyám, ugye. Ezt mindet meg lehetett volna előzni, ha egyszerűen csak kiadják az információt. Eljutottam egy olyan pontra, hogy miután nullponti energiakészülékeken dolgoztam és egyet össze is dobtam, ami működik és hitelesítettem ezt néhány laboratóriummal, elkezdtem fenyegetéseket kapni. És ez nem a földönkívüli dolgok miatt volt. Talán azt gondolták, hogy nyilvánosság elé fogok állni valamivel anélkül, hogy ők tudnának róla. Szóval nagyon elkötelezett vagyok annak kapcsán, hogy ez a dolog kikerüljön. És tényleg azt gondoltam és éreztem, hogy az életem egy kissé veszélybe került a fenyegetésekkel és telefonhívásokkal és a folyamatos zaklatásokkal. Így nem lehet normális életed. A családod veszélyben van. A feleséged veszélyben van. A barátaid veszélyben vannak. Az emberek nem akarnak társulni veled. A kollégáim sok nagyobb cégemen keresztül ellenem fordultak, mert annak ellenére, hogy 50%-ban tulajdonosa voltam egy vállalatnak, visszaléptek és azt mondták: „Nem akarjuk, hogy ez visszatükröződjön a vállalat hitrendszerében" – mármint hogy földönkívüliek léteznek és a nullponti energia és mind ezek az őrült dolgok... egészen addig, amíg nem tudnak belőle milliárd dollárokat csinálni. Szóval ez azt mutatja, hogy ők nem tisztességes emberek és csak azt keresik, hogy bizonyos dolgokból pénz csináljanak és nem akarnak semmit sem kezdeni ezzel. Úgy érzik, hogy ha társulnának velem, azzal kockára tennék az életüket. Szóval ez nagy súlyként nehezedik a vállaimra, de én nem fogok leállni csak azért, mert valaki zaklat vagy valaki megpróbál megölni. Kapom ezeket a megjegyzéseket online. Van néhány ember, aki nem ért egyet velem. Nem kell egyetértened velem. Nem mondom azt, hogy érts velem egyet. Én csak elmondom a történetem. Elmondom őszintén és azt mondom: menj és jöjj rá erre te magad, mert ez az egyetlen útja annak, hogy elhidd.

Wilcock: Nos, köszönöm neked a bátorságod, hogy előálltál. Felvillant valami a fejemben miközben beszéltél, és ez visszakanyarodik a bázisokhoz és ugye beszéltünk az áldozathozatalról. Kíváncsi vagyok, hogy például volt-e valaha olyan jelenet, amikor egy fickó feljön hozzád és nem igazán kellene beszélnie veled. Nagyon idegesen nézelődik és elmond neked olyasmit, amit nem kellene. Történt-e valaha ilyen, vagy olyan zárt ott ez az egész, hogy ez lehetetlen?

Emery: Nos, miután sok éve ott vagy, az emberek elkezdenek megnyílni. Lassan tudomásunkra jut, hogy oké, ez a személy ilyen rég óta itt van. Ők nyilvánvalóan nem fogják a nem megfelelő dolgot mondani, illetve képesek titkot tartani. És továbbra sem barátkozhatsz senkivel... Nem lehetsz a barátja senkinek. Ebben a laboratóriumban nem randizhatsz. Ennyire szigorú.

Wilcock: Nos, Emery, szeretném neked igazán megköszönni azt, amit itt teszel. Annak az ígérete, ahová ez a technológia elvihet bennünket és a világot, azt hiszem megéri mindkettőnk számára, hogy kockára tegyük az életünket e műsorért. Nektek pedig köszönöm, hogy megnéztétek.