Kozmikus Közzététel – XIII/10.

BELSŐ FÖLDI KÜLDETÉSEK - Emery Smith és kutatócsapata portálokon keresztül nem csak földönkívüli helyszínekre, hanem a Föld belsejének hatalmas üregeibe is ellátogatott. A mai epizódban a titkos programok keretében végzett kutató-felderítő küldetésekről hallhatjuk őt.

Noory: Azt mondják nekünk, hogy a Föld közepén egy nagyon forró, izzó mag található, amit körülvesz egy földköpeny. De mi van akkor, ha létezik a lábunk alatt egy egész ökoszisztéma, ami ismeretlen a számunkra? Velünk van ma Emery Smith, aki a Belső Földről fog nekünk beszélni. Mivelhogy te jártál arrafelé.

Emery: Köszönöm, hogy itt lehetek, George.

Noory: Milyen messzire jutottál be a bolygó belsejébe?

Emery: Nem igazán tudom pontosan. Igazából soha nem mondták el nekünk.

Noory: Érezted a hőt, vagy bármi ilyesmit?

Emery: Nem, soha nem voltam túlhevülve. Lényegében egy állandó 55 fok körül van odalent a hőmérséklet és néhány ilyen civilizáció esetében, a tényleges ökoszisztéma kb olyan 80 fok körül lehetett. Szóval meleg van. Mert úgy gondolom, hogy ezeknek az ökorendszereknek azért van lehetőségük ott fejlődni, mert néhány magma-ér körbeveszi őket és megtartja ezen a specifikus, az élet számára megfelelő hőmérsékleten, hogy odalent virágozzon. De ezekben a környezetekben változások is bekövetkezhetnek. És az oka ezeknek a változásoknak az, hogy a Föld folyamatosan változik. Forog. Néha egy vagy két fokos eltérés a forgásban egész környezeteket képes megváltoztatni odalent. Vagy ha mondjuk volt egy földrengés, vagy valamiféle kiegyensúlyozatlanság, ami a Föld mágneses magjából érkezik, a mező, a toroid mező lent képes hatással lenni dolgokra. Vannak területek lent, amelyek olyanok, mint az Antarktisz.

Egy hatalmas jégtábla, mint a legnagyobb jégpálya, amit valaha láttál. És ami érdekes, hogy a víz, ami megfagy, képes a biolumineszcenciára. Szóval egy gyönyörű kékes ragyogás áramlik a falakból, a kupolából. Bámulatos. És vannak más helyek ott, amelyek kompletten teli víztározók. Bennük élőlényekkel.

Noory: Láttál óceánokat?

Emery: Hatalmas tavakat láttam, de óceánokat nem.

Noory: Vízalatti illetve földalatti tavakat láttál?

Emery: Igen, sós és édesvizű tavakat. Nagyon sok fény volt mindenfelé.

Nagyon sok fényt kibocsátó növény és állat van ott és a levegőben lévő nedvesség, ahogy korábbi epizódokban is már elmondtam, biolumineszcens. A lebegő vízrészecskékben van valamiféle vegyi anyag, ami mindig világít. Egyszer az egyik helyszínen egy szivárványszínű levegőt is láttam, egy nagyon világos fényt, ami ennek a valaminek úgymond a mennyezete tetején volt.

Noory: Lehetett ott mondjuk egy olyasmi, mint egy kis csillag? Hogy szivárvány lehessen ott?

Emery: Arra jöttek rá, hogy ez egy prizma effektus volt, és ezért vetette ezt a szivárványszerű fényt ennek az óriási barlangnak a tetején keresztül. Úgy értem, olyan volt, mintha a barlang végtelen magas lenne. Szóval arra jöttek rá, hogy valahogy lehetett ott fent egy vízlabda, ami antigravitációs. És jó magasan volt e terület felett és hogy az ott lévő fény valahogy keresztül haladt ezen a labdán és ez okozta ezt az effektust.

Noory: Érdekes. Te és a csapatod lementetek a Belső Földbe. Mi volt a küldetés és hogyan jutottatok le oda?

Emery: Portáltechnológiát használtunk és kb 10-15 ember volt a csoportban.

Noory: Miután lejutottatok a Belső Földbe, hogyan mozogtatok odalent? Sétáltatok? Valamilyen járművel közlekedtetek?

Emery: Lényegében egész végig sétáltunk, a saját lábunkon. Néhány ilyen helyszín olyan hatalmas... sok-sok-sok mérföldnyi. Az egyik leghosszabbnak, amire emlékszem kb 6 mérföld (10 km) volt az átmérője. Szóval mindent gyalog csináltunk. Volt segítségünk speciális típusú robotok és más kibernetikus jellegű lények formájában.

Noory: Miért nem adtak nektek mondjuk egy golfautót, vagy valami hasonlót, amivel mozogni tudtok?

Emery: Nos, ez a dolog arról is szól, hogy nem akarsz semmit elpusztítani, vagy megzavarni... nem akarsz magad mögött nyomokat hagyni. Olyan ez, mint amikor bemegyünk egy nemzeti parkba, bepakolunk, aztán visszapakolunk mindent, nem akarjuk otthagyni a cukorkás papírt, mert káros hatással lehet a Föld felszínére, ha hátrahagyunk valamit. Szóval mi úgy mondjuk, hogy megpróbálunk mindenre óvatosan rálépni, mert nem akarunk hatással lenni semmire és nem akarunk megzavarni semmit.

Noory: És mi volt a küldetés? Mit akartak elvégeztetni veletek?

Emery: Először is én orvosként voltam ott, továbbá olyan személyként, aki hogyha találtak valamit, aminek földönkívüli technológiához volt köze, akkor én voltam az, aki steril módon kivette és belerakta egy... volt egy speciális protokollunk arra, hogy miként vegyünk mintákat. Szóval ne szennyezzük be őket, annak ellenére, hogy ruhákban voltunk és ehhez hasonlók. Nagyon óvatosnak kell lenned, amikor akármit begyűjtesz. Mert mondjuk odabattyogsz valamihez, felkapod és rád lövell valamilyen folyadékot, ami átmarja az öltözéked.

Noory: Lehet, hogy savas, vagy ilyesmi.

Emery: Vagy gáznemű – vannak bizonyos gázok, amik átszivároghatnak...

Noory: Lehet mondjuk egy állatnak a védelmi reakciója, igaz?

Emery: Pontosan. Tehát teljesen más életformákkal van dolgunk, amik ismeretlenek a számunkra, szóval nagyon veszélyes. Általában van egy biztonsági ember és nagyrészt mindenki ki van képezve elsősegélynyújtásra és szakképzett mentésre.

Noory: Merthogy vigyáznotok kell a másikra.

Emery: Így van. És aztán természetesen vannak velünk orvosok és rohammentősök és geológus specialisták, akik ismerik a különböző köveket, ásványokat és kristályokat. Sok kristály van odalent.

Noory: Mindenkinek van egy specifikus feladata?

Emery: Igen, mindenkinek van egy speciális feladata. Néhányakat párokba állítottak, és mindenkit folyamatosan figyeltek, mindig mindenki tudta, hogy hol van a másik. De lényegében 1-2 mérföldet tudtál sétálni ezeken a területeken, ezekben a dzsungelekben, tavaknál és ehhez hasonlóknál. Néhány tó esetében óvatosnak kellett lenned, mert nagyon savasak voltak. Szóval nem mehettél csak úgy bele, mert valószínűleg ott helyben szétmart és felolvasztott volna.

Noory: Mi volt a legrosszabb dolog, ami a csapatod egyik tagjával történt és amit láttál? Meghalt valaki?

Emery: Az egyetlen, amit láttam az korábbi kalandok videofelvételein szerepelt. Az egyik csapattag bement egy ilyen tóba.

Noory: Szóval mutattak nektek videókat.

Emery: Ó, igen. Még mielőtt belevágnánk egy küldetésbe, a tréning részeként látnod kell az összes korábbi küldetést. Arról, hogy mire számíts, melyik fához nem érhetsz hozzá, melyik állathoz nem nyúlhatsz hozzá, mikor kell futnod.

Noory: Mi volt a legszörnyűbb dolog, amit videón láttál?

Emery: Valószínűleg az említett tónál történt eset.

Noory: Valaki beleugrott?

Emery: Igen... (Emery itt elérzékenyül). Beledugta a lábát.

Noory: És elvesztette a lábát?

Emery: Igen... úgy értem belehalt. Olyan, mintha savba tette volna a lábát. Nem élte túl.

Noory: És ezt videón láttad. Te magad nem voltál ott.

Emery: Így van.

Noory: Tehát az első küldetésedet megelőzően egy speciális kiképzőprogramon kell átesned, hogy készen állj erre a küldetésre?

Emery: A legtöbben azok közül, akik a Belső Földre utaznak, már korábban csináltak földönkívüli dolgokat portálokon keresztül.

http://kozmikuskozzetetel.blogspot.com/2019/01/kozmikus-kozzetetel-xii21.html

Szóval ilyenben részt kellett venned korábban, mielőtt a Belső Földre mentél. Merthogy őszinte legyek, alapjában véve sokkal veszélyesebb a Belső Földben ahhoz képest, mintha valahová a földön kívülre utaznál. Plusz több információnk van a földön kívül helyekről, mint a Belső Földről.

Noory: Még a saját bolygónkat sem ismerjük.

Emery: Pontosan. Tulajdonképpen megrendezett álküldetéseket végzünk, amikor is beöltözünk és ledobnak minket néhány napra a ködös senkiföldjére Új-Mexikóban és azt mondják: „menjetek és éljétek túl és gyűjtsetek össze ezt és ezt itt, vagy egy távol eső helyen a sivatagban." Sok ilyen gyakorlatot végeztünk a White Sands Nemzeti Emlékparkban. Továbbá volt egy termünk, benne egy holografikus térképpel. A térkép először olyan, mint egy kosárlabda és aztán fel tudod nagyítani akkorára, mint a terem. A terem kb 14 méter átmérőjű. Tehát lényegében benne tudsz lenni és ráközelíthetsz és tulajdonképpen úgy érezheted, mintha benne lennél magában a gömbben.

Olyan ez, mint egy virtuális térkép a Belső Földi területekről. Lényegében körbe mászkálhatunk a térképben abban a teremben, megnézhetjük az áramlatokat, mintha ténylegesen ott lennénk. És látjuk a különböző hullámhosszokat. Ha látni akarod, be tudod állítani a számítógépet – mint a „Predator” című mozifilmben – egy termo-látásra és ehhez hasonlókat csinálhatsz. Láthatod a különböző típusú hullámhosszokat. Továbbá megtapasztalhatsz frekvenciákat is erről a területről és lényegében hallhatod a hangokat, amik abban az időben ténylegesen ott hallatszódnak.

Noory: Ez egyszerre nagyon izgalmasnak és érdekesnek hangzik.

Emery: Igen, ez egy nagyon izgalmas időszak. És aztán amikor valóban lemész először, az emberek több szinten helyezkednek el a ranglétrán. Lehet, hogy te már ott voltál 15 alkalommal. Így aztán te leszel a parancsnok a tapasztalataid okán, illetve annak alapján, hogy mióta jársz oda. És aztán a következő személy mondjuk csak tízszer járt ott. Ő lesz a második ember a parancsnoki láncolatban. Így aztán amikor első alkalommal mentem le, én voltam az újonc. Az újoncoknak csak követniük kell és megfigyelni. Nincs megengedve számodra, hogy akármit csinálj.

Noory: Többnyire csak készen kell állnod arra az esetre, ha történne valami, igaz? Úgy értem van nálatok felszerelés és ilyesmik?

Emery: Igen, speciális táskáink vannak, speciális öltözéket viselünk. Ha orvos vagy a hadseregnél, akkor a táskádban van epinephrine és...

Noory: De azt mondják neked, hogy ne csinálj semmit, azt akarjuk, hogy csak megfigyelő légy.

Emery: Igen, csak megfigyelő vagy. Általában nagyon sok kamerát viszünk magunkkal. Az újoncok filmeznek mindent. És általában „serpáknak" hívjuk őket, mert ők cipelik a legtöbb súlyt:) De nagyon gyorsan haladsz felfelé a ranglétrán, ha látják hogyan teljesítesz. És más katonákhoz hasonlóan, itt is kiképzésen kell átesned, hogy biztosak legyenek abban, hogy hogyan tudod kezelni a helyzetet, ha a dolgok nagyon rosszra fordulnak. Szóval egy mentális kiértékelésen is át kell esned a küldetések előtt és miután visszatértél, át kell esned még egy mentális kiértékelésen, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy nem maradt rád hatással valami, vagy mondjuk láttál valamit, ami felzaklatott és meg akarnak bizonyosodni róla, hogy az eszed tiszta maradt. És a dolgok néha megrendítőek lehetnek... Volt néhány katona, akiknek az átéltek kicsit soknak bizonyultak, merthogy többé nem a megszokott valóságodban vagy és ezt néha nehéz elfogadni. Vissza kell jönnöd ide, a bolygó felszínére és... valamiképpen olyan nagyon kellemes, jó odalent tartózkodni. Sok emberrel megtörténik ez, olyanokkal, akik sok küldetést hajtottak végre. Nemrégiben hallottam, hogy most már korlátozásokat vezetnek be a küldetések kapcsán, pontosan emiatt.

Noory: Néhány földönkívüli küldetésen állatokat és kutyákat használtatok, hogy segítsenek nektek. Mi a helyzet a Belső Földi küldetésekkel?

Emery: Igen, legalább egy vagy két kutyás egység van velünk, akik emellett speciális öltözetekkel vannak felszerelve és speciális sisakjaik vannak, amik lehetővé teszik számukra a hallást, mert ők hallanak olyasmit is, amit mi nem és ki vannak képezve arra, hogy érzékeljenek különböző frekvenciákat, arra az esetre, ha mondjuk földrengések közelednének.

Noory: Milyen fajtájú kutyákat használtok ott?

Emery: Egy bizonyos fajtájú masztiffot, nagy testű kutyát. Ezek hibrid jellegű állatok. Attól függően, hogy hol vagyunk és milyen a környezet, a légkör. Néhányuk nem visel öltözetet, néhányuk igen, attól függően, hogy hol vagyunk. Továbbá jobb a szaglásuk is és ki vannak képezve arra, hogy speciális gázokat, illatokat érzékeljenek, amiket mi nem tudunk érzékelni, de ők igen. Ilyen esetekben nekünk fel kell vennünk a maszkjainkat. Merthogy nem kell mindig sisakot viselnünk. Szóval ez egyszerűen attól függ, hogy hová megyünk.

Noory: Azt mondtad, hogy az állatok hibridek voltak. Más kutyafajták keverékei voltak, vagy valamilyen más lények?

Emery: Igen, masztiffok voltak, amik a szuperkatonákhoz hasonlóan fel voltak erősítve. Speciális DNS-sel voltak felerősítve, nem földi eredetű DNS-sel.

Noory: És az a DNS honnan származott?

Emery: A folyamatosan gyűjtött DNS-ekből. Továbbá vehetünk fehérjéket és készíthetünk belőlük rekombináns fehérjéket és ehhez hasonlókat és lényegében le tudunk másolni DNS-t és tudunk vele kezdeni ezt-azt. Szóval ez egy nagyon izgalmas, szórakoztató időszak volt. Az első két alkalom, amikor lent voltam, teljes ámulatban telt. Egyszerűen csak ott lenni és felnézni ott az égre és látni olyan teremtményeket, amiket még soha sem láttál.

Noory: Felnézel ott az égre, holott a bolygó belsejében vagy... hogy érted ezt?

Emery: Egy valódi légkör van ott.

Noory: Van egy belső égbolt?

Emery: Egy belső égbolt, mint egy valódi légkör és ez - az ott lévő gázoktól függően - különböző színű lehet.

Noory: Biztos, hogy nem egy bolygónak vagy valami hasonlónak a mennyezetét/tetejét látod? A mi bolygónkét?

Emery: Nagyon kupolaszerű, mert nem látod... szóval nem egy barlang sziklafalát látod.

Noory: Igen, mert én úgy képzelem, hogy egy barlangban vagy. De te azt mondod, hogy ez egy másmilyen körzet.

Emery: Igen, megvan a saját klímája, saját légköre, képes előállítani a saját oxigénjét.

Noory: Szóval akkor ez olyan, mintha egy bolygó lenne a bolygóban.

Emery: Az. Mert valójában az. Megvan a saját ökoszisztémája, a saját „bolygója". Saját szabályokkal.

Noory: Mivelhogy te ott voltál és szemtanúja voltál ezeknek a dolgoknak... Hány alkalommal voltál odalent?

Emery: Az első két alkalmat nem számoljuk. Mert az csak a kiképzés része. Kb 20-22 alkalommal jártam lent.

Noory: Nem mész le 22 alkalommal oda csak azért, hogy növényeket és állatokat figyelj meg.

Emery: Nem ugyanoda mentünk minden alkalommal, George. Különböző helyekre megyünk. Megvizsgáljuk ezeket a lényeket odalent és azt mondjuk: „mi van, ha talán valamikor problémát jelentenek majd a jövőben." Elvégzünk néhány megfigyelést. Különböző lények tetemeit felhozzuk, amikből szövetmintákat veszünk, amiket aztán visszahozunk és tanulmányozunk.

Noory: Szóval azt mondod, hogy lementetek oda – te például 22 alkalommal voltál lent – és nem hoztatok fel kis lényeket, vagy állatokat vagy növényeket?

Emery: De. Sok csapdát állítottunk fel állatoknak és különböző élőlényeknek, akik odalent élnek és felhoztuk őket, igen.

Noory: És néhányuk valószínűleg még mindig életben van.

Emery: Úgy értem, hogy még mindig csinálják ezeket a küldetéseket. Szóval ez egy folyamatosan működő projekt.

Noory: Ezek a lények kommunikálnak?

Emery: Igen.

Noory: És milyen hangja van egy ilyen kis lénynek?

Emery: Több különböző típusú élőlény van ott, ahogy több különböző típusú élőlény van a Föld felszínén is.

Noory: Ó, igen, de azt mondod, hogy ezek sokkal inkább emberibbek. Nem annyira állatokhoz hasonlóak.

Emery: Igen, azok. Sokkal tudatosabbak. Az állatok tudatosak. De ezek a lények úgy mondanám, hogy sokkal kommunikatívabbak.

Noory: Beszélnek?

Emery: Telepatikusak, igen. A telepátia a nyelv egy típusa, amit földönkívüliek és mi mindannyian használni fogunk a jövőben. Ez lényegében egy nyelv, aminek az érzelmekhez van köze és nem olyan, hogy kimondom magamban, hogy „George". Nem fogod hallani a hangom. Hanem egyszerűen csak tudni fogod, hogy mit mondtam.

Noory: Kerültél interakcióba ilyen lénnyel?

Emery: Igen.

Noory: Barátságosak voltak hozzád?

Emery: Igen, nagyon barátságosak voltak. Természetesen nagyon megzavarodtak, amikor elkaptuk őket. Néhányuk nagyon kicsi, elefánt kinézetű lény volt. Néhányuk nem főemlős, hanem inkább olyan volt, mint egy denevér, egyfajta denevér. Sokuknak szárnyaik voltak. És nyilvánvaló, hogy tudtak vigyázni magukra. Úgy értem, ez teljesen világos volt. De voltak más képességeik, amiket nem értettünk és... megijedtünk tőlük. Ha egy állat rád néz és mond neked valamit és tulajdonképen képes vagy vele a kommunikációra, továbbá tüskék állnak ki a hátából, amiben halálos méreg van... Nos, akkor... „bántani fogsz engem?”

Noory: Beszélj nekünk az embernek kinéző lényekkel történő interakciódról. Az milyen volt?

Emery: Nem igazán próbáltunk interakcióba lépni velük, de nem nagyon foglalkoztak velünk, amikor megláttak, vagy felfedeztek minket a fedett műveleteink végzése közben. Próbáltunk kommunikálni velük, de semmi nem lett belőle és ők egyszerűen csak néztek minket... mintha azt mondanák: „Kik vagytok? Mit csináltok itt."

Noory: Sokan voltak?

Emery: Nem, talán olyan 5-6 fős csoportokban voltak. Kicsik és fehér színűek és kb 120 cm magasak voltak.

Noory: Milyen hosszú volt a hajuk?

Emery: Nem volt rajtuk haj. Teljesen meztelenek voltak és kopaszok. Nagyon nagy ovális szemeik voltak. Soha nem láttunk közülük senkit egyedül, mindig 4, 5, 6 fős csoportokban voltak. De nem beszéltek, és nem adtak ki semmilyen hangot.

Noory: Elfutottak előletek?

Emery: Igen, néhány alkalommal igen. Azt hiszem, ez sokkal inkább egy "üss vagy fuss" jellegű üzemmód náluk. Mit fogsz csinálni? Támadópozícióba állsz? Elfutsz? Természetesen azt hiszem azért van meg ez a képességük, mert tudatosak és túl akarnak élni és ez arra emlékeztet engem, ahogyan talán mi kezdtük az emberlétet hosszú-hosszú-hosszú idővel ezelőtt.

Noory: Voltak fegyvereik?

Emery: Nem, soha nem hordtak maguknál semmi ilyesmit. Továbbá ruhát sem viseltek.

Noory: Amikor először megpillantottad őket, megrémültél?

Emery: Nem, fel voltunk rá készülve. Először is már számos videót láttunk korábbi küldetésekről, fel voltunk készülve, hogy összefuthatunk velük és protokollok voltak arra, hogy ne foglalkozzunk velük, ha meglátjuk őket. Csak akkor lépjünk velük kapcsolatba, ha ők jönnek oda hozzánk.

Noory: De azt mondod, hogy elfogtunk egyet.

Emery: Nem, egy halott példányt hoztunk vissza magunkkal.

Noory: Ott élnek ők egyáltalán? Úgy értem, még mindig van ott valaki?

Emery: Azt a helyet valószínűleg naponta látogatják, úgy értem folyamatosan. Ebben biztos vagyok. Lehet, hogy csináltak ott valamit, de... én kb 1992 és 1994 között jártam ott.

Noory: De úgy gondolod, hogy még mindig majdnem naponta járunk oda?

Emery: Igen. Hiszem, hogy még mindig megyünk oda és remélhetőleg nem szennyezték be azt a helyet.

Noory: Valamit biztos, hogy akarunk onnan, Emery, ha ilyen gyakran megyünk oda.

Emery: Az emberek mindig akarnak valamit. Mindig vizsgálgatni akarnak dolgokat, hasznosítani akarnak dolgokat, árucikké akarnak tenni dolgokat és eladni őket. És nagyon sok mindenből, amit visszahoztunk onnan, később eszközök lettek, meg ehhez hasonlók.

Noory: A ruha, amit viseltetek... Próbálok egy űrruhát elképzelni, egy olyan űrruhát, amilyet az Apollo űrhajósok viseltek.

Emery: Nem, ezek nem ilyenek. Ezek nagyon vékonyak. Hatszög alakú sisakunk van, ami egy szem elé vetített képernyő is egyben. Nagyon könnyű leolvasni róla az adatokat.

A ruhának van továbbá egy belső rendszere, ami vagy hidegen, vagy melegen tartja a tested, ezt be lehet állítani. Az egész egy mesterséges intelligencia, szóval beszélhetsz hozzá és megkérdezheted tőle, hogy „Hol van George?" És ő meg fogja mutatni neked egy térképen, hogy hol van George. Igen, bámulatos technológia. Attól függően, hogy hová megyünk, légtisztítót is viselünk, a légkörtől függően, hogy hol vagyunk éppen. Lehet, hogy poros, vagy lehet, hogy oxigénben gazdag környezet. Attól függően, hogy éppen milyen. Tehát ilyen típusú táskákat viselünk, amit egyébként nem a hátadon hordasz, hanem ez egy övrendszer.

Noory: Tudsz mondani valami figyelemre méltó technológiát, amit felhoztál a felszínre és jelenleg használunk idefent?

Emery: Azt gondolom, hogy sok ásvány és sok új textil, amit az elmúlt 20 évben láttunk kijönni, anyagokat például, amik azt gondolom a belső földről lettek összegyűjtve és aztán mérnökileg visszafejtve.

Noory: Tettél-e bármi olyasmit e küldetések során, amiről azt kívánnád, bárcsak ne tetted volna?

Emery: Nem. Úgy értem, én nem igazán vagyok benne abban, hogy állatokat vagy rovarokat öljek és ehhez hasonlókban. De ahogy visszagondolok arra az időszakra, azt mondom: „Wow, kivettem ezt a szegény szalamandrát az otthonából és ki tudja, hogy a vállalatok mit fognak csinálni vele."

Noory: A rovarok másként néznek ki a Föld felszínén élőkhöz képest?

Emery: Ó, igen, óriási méretűek.

Noory: Mekkora volt a legnagyobb rovar, amit láttál?

Emery: A legnagyobb... Olyan volt, mint egy szúnyog és irizáló kék színe volt és valószínűleg legalább 90-120 cm átmérőjű lehetett. Volt két óriási villája.

Noory: Megtámadott valakit?

Emery: Képes erre, igen. Bár én soha nem láttam.

Noory: Kiszívná valakinek a vérét vele, vagy ilyesmi?

Emery: Nem tudom. Lehet, hogy ez egy párzásra használatos szerv.

Noory: Láttad ezeket a rovarokat körbe repkedni?

Emery: Igen, abszolút.

Noory: És el is kaptatok egyet?

Emery: Igen.

Noory: És ő megbolondult ettől?

Emery: Igen. Bármi, amit elfogtunk, általában így reagált - ha nem altattuk el. A legtöbbjük könnyen elaltatható és csak azután nyúltunk hozzájuk.

Noory: Hogyan kaptátok el őket? Gondolom, nem egy hálóval.

Emery: Ha, ha, lényegében speciális hálókat használtunk. Speciális kockáink voltak, amiket egyszerűen csak letettünk a talajra és aktiváltuk őket és ha bármi a közelükbe ment, kilőtt egy zselészerű hálót kb 9-12 méternyire, ami beborította és behúzta a lényt. És ez a zselészerű anyag a kockában azonnal elaltatta a lényt.

Noory: És aztán egyszerűen csak elvittétek?

Emery: Mindegy, hogy állat volt, vagy akár rovar, vagy bármi.

Noory: És hová tettétek őket, mikor visszajöttetek a Föld felszínére?

Emery: Speciális tárolóink vannak. Vannak különleges robotegységek, amik segítenek nekünk. Néha ilyen kibernetikus jellegű kutyák és ehhez hasonlók jönnek velünk és segítenek cipelni a terheket.

Noory: Mit csináltok itt az elfogott példányokkal?

Emery: Nem tudom, hogy mit tesznek ezekkel a példányokkal. Ez nem volt része az én munkámnak. Én alapvetően azért voltam ott, hogy kategorizáljam, hogy milyen faj lehet. Vajon földönkívüli? Vagy olyasmi, ami már itt van a Földön? Ha belefutottunk korábban - ami sokszor előfordult – mint például régészeti táblákba és olyasmikbe, amin különleges írások és ehhez hasonlók voltak.

Noory: És egyáltalán átalakulnak, amikor felhozzátok őket a felszínre? Átváltoznak valami mássá?

Emery: Igen, képesek erre. Néhányuk lényegében teljesen széteshet. De én nem láttam olyat, hogy valami mássá változtak volna át, nem. De meg kell értened, amikor felhozzuk őket, akkor egy speciális vákuumozott tárolóban vannak. Szóval ugyanabban légkörben hozzuk fel ezt a lényt, mint amiben elfogtuk. Több helyszín is van, földalatti létesítmények, ahol megpróbáljuk újraalkotni pontosan ugyanazt a légkört és ugyanazt a környezetet.

Noory: Mihez kezdesz egy 90 cm-es szúnyoggal?

Emery: Pontosan erre akarok utalni. Elengedik őket ezekben az ember alkotta vadasparkokban, amelyek a föld alatt vannak és amelyekben megpróbálják szaporítani ezeket a lényeket, hogy megnézzék képesek-e párosodni, és ha igen,...

Noory: Képesek rá?

Emery: Igen, igen, sokuk képes rá. Lényegében vannak ezek a művileg létrehozott környezeti ökoszisztémák, amiket mi hoztunk létre, hatalmas gömbök a föld alatt, amik vákuumozottak és bennük pontosan lemásolják az eredeti élőhelyük légkörét.

Noory: Találtatok technológiákat odalent?

Emery: Igen, találtunk néhány technológiát, amikről azt gondoljuk, hogy földönkívüli eredetű, igen. A legtöbbje valamiféle mérőeszköz volt és talán néhány fegyver... De számomra nem volt megengedve... Olyannyira részekre tagolt ez a program, George, meg kell értened, ha az a munkám, hogy steril módon felvegyem ezt a dolgot, bevákuumozzam és megfelelően eltegyem és én már kint is vagyok abból a részegységből. Néhány másik tudós fog dolgozni azon.

Noory: Szóval tudomásod van technológiákról, de nem tudod, hogy mit hoztunk vissza.

Emery: Csak a saját véleményemet tudom megfogalmazni, az alapján, hogy személyesen is dolgoztam valódi földönkívüli eszközökön. És ezért voltam én sok küldetésen, mert azt tudtam mondani: „hé, én már láttam ezt az írást egy másik hajón” vagy „már láttam ilyen alakú lándzsát más lényeken”. Szóval ezekből tudni fogjuk, hogy nyilvánvalóan voltak már látogatások előttünk is ezeken a területeken.

Noory: Van valamilyen ötleted, hogy honnan jöhetett a hajó? Melyik bolygórendszerből vagy dimenzióból?

Emery: Nos, ez először is a hajó típusától függ. Van egy adatbázisunk azokról a hajókról, amik lezuhantak itt, vagy amiket lelőttünk, vagy amiket összegyűjtöttünk. És vannak bizonyos jellemzők, amik alapján vagy egyik, vagy másik csillagrendszerhez tartozik.

Noory: Úgy tűnik, hogy a Belső Földi küldetések veszélyesebbek voltak a földönkívüli küldetéseknél. Hogyan lehetséges ez?

Emery: Ahogy korábban is említettem, többet tudunk a földönkívüli küldetésekről, mert sokkal régebb óta utazunk oda, mint a Belső Földre. A Belső Földre utazás egy új utazási rendszer. Nagyon ismeretlen, úgy tűnik, hogy még ott is minden egy túlélő mechanizmussal rendelkezik. Szóval nagyon óvatosnak kell lenned, hogy mire lépsz, és nagyon figyelned kell rá, hogy mi vesz körül. Speciális radarjaink vannak, kis robotok, amik jönnek velünk és kommunikálnak velünk, és megmondják, hogy „hé, van valami a levegőben feletted, légy résen.” És mindenki folyamatosan figyel a másik mögé, mert a dolgok nagyon gyorsan nagyon-nagyon rosszra fordulhatnak.

Noory: Mit gondolsz, mi volt a legnagyszerűbb információ, amit magaddal hoztál onnan?

Emery: Hogy sokkal több élet van odakint, mint amit valaha képzeltünk. És nem csak odakint, hanem idelent is. Tudni, hogy vannak más helyek is, amiket a jövőben képesek leszünk meglátogatni és más helyek, hogy tanulhassunk dolgokat, amelyek valószínűleg segíthetnek rajtunk, segíthetnek a Földnek, segíthetnek megtisztítani a Földet, mert ők ezt valamilyen okból kifolyólag már elsajátították. Miért olyan tökéletesek azok a helyek? Mit csinálnak ott lent? Nincsenek autóik, amelyek benzinnel szaladgálnak és nem égetnek tüzet, vagy más ilyesmit.

Noory: Gondolod, hogy nagyobb tisztelettel viseltetnek a bolygó iránt, mint mi?

Emery: Abszolút. Abszolút. Szemtanúja voltam a tetteiknek és más dolgoknak. Úgy értem, határozottan van egy magasabb szintű tudatosság, amivel védelmezik a környezetüket.

Noory: Emery, köszönöm, hogy újra megosztottad a tapasztalataidat.

Emery: Köszönöm, hogy itt lehettem, George.