A
PORTÁLKÜLDETÉSEK VESZÉLYEI
– A
sorozat új epizódjában Emery Smith beszámolóját olvashatjuk
portálokon keresztül történő utazásairól és küldetéseiről.
Amit eddig Emery közléseiből csak sejthettünk, az most úgy
tűnik, igazolást nyer – Emery és csapata bizony néha-néha földönkívüli
környezetekben is bevetésre került.
Noory:
Köszöntelek a Kozmikus Közzététel-ben. A műsorvezető, George
Noory vagyok, és itt vagyok Emery Smith-szel. Portálküldetések.
Milyen érzés belépni egy másik dimenzióba? Emery, köszöntelek
újra itt. A mai téma nagyon izgalmasnak ígérkezik.
Emery:
Köszönöm, hogy itt lehetek, George.
Noory:
Mit kell tenned, hogy felkészítsd magad rá, hogy bemehess egy
ilyen portálba?
Emery:
Igen, nagyon sok minden van emögött. Nem csak emiatt kell formába
hoznod magad, mert lehet, hogy olyan helyre mész, ahol a levegő egy
kicsit ritkább, és ha nem végeztél előtte magaslati tréninget,
nagyon nehéz lesz számodra fél mérföldet megtenni kifelé és
befelé. Szóval sok fizikai fitness tréningen kell átesned az
adott küldetéshez. A küldetés egyébként nem olyan, hogy
felhívnak téged és azt mondják: „ó, holnap indulsz." Nem.
Ez olyasvalami, amit már előtte hónapokon át terveznek. Tehát
meg kell ismerkedned a csapatoddal, ki kell alakítanod a kapcsolatot
velük, fel kell állítanod a személyiségprofilokat, hogy
kialakuljon egymással az a bajtársiasság, amivel együtt tudtok
dolgozni a küldetés során. Az első dolog, hogy lesz egy
küldetésterv, mondjuk, hogy három-négy hónapra előre és
összeraknak egy csapatot, attól függően, hogy mi a küldetés.
Szükségük van-e botanikusra, milyen típusú orvosra van
szükségük, mi maga a küldetés, milyen fajta mérnökökre van
szükség ehhez a küldetéshez, milyen típusú geológusra van
szükség ehhez a küldetéshez. Szóval ez egy nagyon specifikus
dolog. Általában 6-7 ember van egy csapatban. Mindig van köztük
egy orvos, aki három-négy különböző dolgot is el tud végezni.
Általában van egy biztonságért felelős ember, aki ugyancsak
képes három-négyféle különböző dologra és aztán ott vannak
maguk a tudósok, akik specialisták, bármi is legyen a küldetés.
Szóval átesünk egy három hónapos... először is oktatáson,
annak a hátteréről, hogy hová megyünk. Tehát át kell nézzük
a tájékoztatásokat az ezt megelőző 150 küldetésről.
Noory:
Az elég intenzívnek tűnik.
Emery:
Nagyon intenzív és nagyon sok információ egyszerre, mert a
küldetés során lesznek dolgok, amikhez hozzáérhetsz és lesznek
dolgok, amikhez nem! És ezt a saját kárukon tanulták meg. Szóval
itt vannak ezek a szabályok és különleges protokollok, amiket
követned kell, amikor bármilyen küldetésorientált portálutazáson
veszel részt, mert ha nem teszed, a dolgok nagyon gyorsan igazán
rosszra fordulhatnak. Úgymint például az időjárás, vagy ha
valaki megsérül, vagy ha valami ehhez hasonló történik, ami
borzasztóan lelassítja a küldetést. És amikor mindössze 15
perctől maximum néhány óráig terjedő idő áll rendelkezésedre
a küldetésedhez, akkor igazán optimalizálnod kell azt az időt.
Szóval ez egy ilyen kiszaladunk-beszaladunk jellegű dolog –
biztonsági okokból. Mert, ahogy mondtam, nem igazán jöttek rá
arra, hogy mennyi ideig tart nyitva az a kapu.
Noory:
Amikor a portál megnyílik, tudják, hogy hová mennek?
Emery:
Igen, a tájékoztatások alkalmával sok videó, fénykép van az
előző csapatoktól, akik bementek és kijöttek onnan, szóval van
egy kitűnő elképzelésünk arról, hogy mire számítsunk. Olyan,
mint amikor megnézed London térképét mielőtt Angliába utaznál,
és valamiképpen tudni fogod, hogy mit találsz majd ott. Azonban
vannak olyan alkalmak, amikor néha, mondjuk úgy, a dolgok
szimmetrikusan nem végződnek olyan jól. Volt egy eset, amikor
lényegében elmentünk egy helyre és a rossz helyre mentünk.
Teljességgel a rossz helyre érkeztünk. Sivatagba kellett volna
érkeznünk és ehelyett egy trópusi mocsárba érkeztünk és mi
nagyon... nem voltunk felkészülve erre. Az öltözetünk, amiket
használnunk kellett, nem a megfelelő volt, a felszerelésünk nem a
megfelelő volt és szerencsére meg tudtunk fordulni és visszamenni
onnan mielőtt az utolsó ember átért. Egy teljesen más területre
és körzetbe érkeztünk... Vissza kellett mennünk, mert ez egy
olyan terület lehetett, ami még soha nem volt felderítve, mert nem
láttuk még korábban.
Noory:
Mi más rossz történhet még, amire nem számítanál?
Emery:
Egy olyan bolygón, ami ismeretlen a számodra, a legijesztőbbek a
geológiai események. Mi néha speciális kutyákat viszünk
magunkkal, akik ki vannak képezve egy bizonyos frekvenciára és
képesek hallani ezt és jelezni neked mielőtt egy földrengés
bekövetkezik, vagy kitör egy vulkán. Különleges érzékeik
vannak, amikre tréningezik őket. Képesek kiszagolni dolgokat.
Kiskutyaként arra képezik őket, hogy megtanulják bizonyos
ásványok, különböző növényi élet, különböző típusú
genetikák illatát. Képesek kiszagolni számos különböző dolgot
és érezni, meghallani frekvenciákat, amiket mi nem hallunk. Volt
egy incidens, amikor sétáltunk és volt egy földalatti buborék
néhány lábnyira a talaj alatt és valaki éppen rálépett, mire
egy nagyon mérgező gázt bocsátott ki magából egyenesen a
felszínre és ez látható is volt.
Noory:
És a kutya nélkül megölhetett volna benneteket.
Emery:
Így van, megölhetett volna minket. Szóval a legenyhébb kis
dolgokat is képesek megérezni. Ők egy nagyon védelmező
mérőeszközök is egyben.
Noory:
A kutyák, akiket magatokkal visztek, szintén speciális védőruhát
viselnek?
Emery:
Igen. Attól függően, hogy hová megyünk és milyen típusú
környezetben vannak. Néha csak úgy magukba mennek, rajtuk egy pici
hátitáskával, és az összes felszerelésük...
Noory:
Csak egy kis póráz és ennyi.
Emery:
Így van. Néha viszont nem. Néha különleges sisakok vannak az
ilyen kutyák számára. A szemük mindig, minden esetben védve van,
órási védőszemüveget viselnek, speciális irídium szemüveget,
mint amilyet az űrhajós sisakokon láthatsz. Néhány ezek közül
vízálló. Lényegében speciális kialakítású öltözetek vannak
e kutyák számára, amiknek megvan a saját sisakrendszere, és
mindig képesnek kell lenniük leolvasni a légkört tesztelés
céljából. Szóval ez attól függ, hogy milyen típusú küldetésre
és hová mennek.
Noory:
Van-e erre speciális kutyafaj, ami a többihez képest jobb erre a
célra? Mondjuk a német juhász, vagy valami ilyesmi?
Emery:
Nem, nem. Mi leginkább masztiffokat használunk, mert nagyok és
termetesek és sok súlyt tudnak cipelni. Meg kell értened, hogy
amikor beleteszel egy kutyát egy öltözetbe és súlyt raksz rá,
akkor ahhoz erős állatok kellenek, plusz a szaglóérzékük igazán
jó. Ettől függetlenül, visszatérve a ránk leselkedő
fenyegetésekre, az egyik legijesztőbb dolog számomra a
földrengések, amikben alig valaha van részem a Föld bolygón, de
ilyen események (portálutazások) alkalmával, néha megtörténnek. Az
összes vihar a semmiből tör elő.
Sok szuper felszerelésünk van.
Vannak specialistáink, akik figyelik az időjárást, néha vannak
bizonyos típusú robotok velünk, amik adatokat gyűjtenek és
speciális felszerelést használnak, hogy monitorozzák a levegőt,
csak a légkört, a talajt.
Speciális szenzorok vannak a talajon és
ott van a kutya is, és aztán ott a csapat, ami egyszerűen csak
megpróbálja végezni a munkáját. Egyszerűen csak megpróbálunk
biztonságosan bemenni és kijönni. Ez a munkánk és az egész
nagyon küldetésorientált. Különleges
öltözeteink vannak, a légnyomástól függően, illetve hogy hová
megyünk, továbbá hogy mennyire barátságos a terület, ahová
megyünk. Néha olyan öltözetet viselünk, ami saját levegőt
biztosít, olyan mint egy vékony űrruha, de bizonyosan nem olyasmi,
amiben túlélnél egy űrsétát.
Noory:
Mi a helyzet a sisakkal?
Emery:
Igen, vannak sisakjaink, amiket ma űrroncsok kimentésekor
használunk. Nagyon hasonlít egy hatszögletű sisakra, ami
rákapcsolódik az öltözetedre és te folyamatosan kapcsolatban
vagy.
Mindenki folyamatosan kapcsolatban van egymással, amíg nem
látsz olyasvalamit, ami igazán bámulatos. Egyik alkalommal az
egyik helyszínen az égbolt folyamatosan változtatta a színeit.
Átváltozott világoskékből lilába, rózsaszínbe, sárgába,
ezekbe az őrült kozmikus színekbe és az egész égbolt ilyen
volt. Mi azt gondoltuk, hogy azért, mert a szemünk nem igazán
képes látni. Azt gondoltuk, hogy az emberi testtel, a szemünkkel
van a probléma, ami nem képes rendesen érzékelni, de aztán
kapcsolatba hozták ezt valamilyen légköri gázzal, ami körbevette
a bolygót. Olyan volt, mint az északi fény és az egész égbolt
ilyen volt.
Szinte
megbetegített bennünket, miközben másztunk lefelé az ösvényen,
emlékszem, és az égbolt folyamatos színváltozása hányingert
okozott nálunk. Speciális filmréteget kellett használniuk a
speciális sisakokon, amiket külön erre a bolygóra készítettek,
ami lehetővé tette, hogy az égbolt végig ugyanolyan színűnek
látszódjon.
Noory:
Azt mondod, hogy a színek változása hatással volt arra, hogy
hogyan éreztétek magatokat?
Emery:
Igen, hatással volt ránk. Egy hányingerhez hasonló érzés volt,
amit mindannyian megtapasztaltunk, még a kutyák is.
Noory:
Említetted a csapat tagjait. Néhányan orvosok, néhányan
biztonsági emberek, sokan tudósok. Ki választja ki a csapatot?
Emery:
Nos, vannak csapatmenedzserek, akik nagyon rég óta működtetik
ezeket. Néhányan elég idősek, szóval csak odamennek és azt
mondják: „erre és erre van szükségünk ehhez a speciális
küldetéshez. Ilyen típusú kristályokra van szükségünk, ilyen
típusú növényekre, hozzatok mintát ebből a típusú vízből.
Volt
olyan szerencsém, hogy tucatnyi ilyenben vehettem részt, mert
mindig kellett egy tereporvos, mindig kellett olyasvalaki, aki
rendelkezik azzal a tapasztalattal, amivel én rendelkeztem a
növények, állatok, földönkívüliek és más, földi eredetű
dolgok biológiájáról. Szóval növényi mintákat, kristályokat,
talaj- és vízmintákat és ehhez hasonlókat gyűjtöttem és
ugyanakkor biztonsági ember is voltam, továbbá tereporvos.
Noory:
Hány ilyen küldetésen voltál?
Emery:
Tucatnyin, kb egy tucatnyin.
Noory:
Az összes küldetés közül, amin részt vettél, volt-e olyan, ami
kimagaslik és el tudnád mondani nekünk, hogy milyen volt?
Emery:
Az egyik küldetés - az, amiről beszéltem az imént - úgy nézett
ki, mint egy sivatag, és ott volt ez a színeit változtató égbolt
és vissza kell utaljak erre, mert valószínűleg ez volt az egyik
legbámulatosabb hely, ahol valaha voltam, mert ott a tavak és
néhány fa és más dolgok mind biolumineszcens, irizáló színekben
voltak. Nem bocsátottak ki fényt, de a légkörből jövő fény
visszatükröződött rajtuk. Szóval olyan volt, mint egy króm
világ, ahol növények voltak és nagyon nagy fák, nem láttad a
tetejüket ezeknek a fáknak. Olyanok voltak, mint a mamutfenyők,
amik karácsonyfának néztek ki. Szóval nagy, háromszög alakú
formát képzelj el és hozzá tűleveleket.
Noory:
Olyan lehetett, mint egy délibáb.
Emery:
Így van, mint egy délibáb, de nem volt homályos. Minden
kristálytiszta volt a visszatükröződések miatt és a légkörből
jövő fény miatt. Azt hiszem mindenki hányingerrel küzdött,
miközben próbáltuk végezni a munkánkat. Volt szerencsém
visszamenni oda egy másik alkalommal – már ezekben az új
sisakokban – és ezek lehetővé tették számunkra, hogy egy
színspektrumban lássunk és így ez már nem volt hatással ránk,
és mindent nagyon tisztán láthattál. A víz volt a
legbámulatosabb, mert a színe olyan volt, mint a világító
rúdnak. Az egész tó ilyen biolumineszcens mozgásban volt és ez
csak egy tó volt, de folyamatosan kicsi hullámokkal hullámzott.
Nem értettük, hogy tud ez a kis tó, talán húsz hektárnyi, így
hullámzani. Hatvan centiméteres hullámokkal...
Noory:
Merthogy külső tényezőktől független volt.
Emery:
Igen, külső tényezőktől független volt. És szintén ez volt az
első hely, ahol megtapasztaltam a földrengést, ami nagyon
nyugtalanító. Amikor csapatban dolgoztok, néha valakinek 300
méternyire el kell távolodnia tőled. Szóval lényegében
szétszóródunk egy kicsit. Nem maradunk együtt, mint ahogy a
búvárok teszik, hanem szétszóródunk és csináljuk a dolgunkat.
Mindannyiunknak vannak térképei arról, hogy mit kell csinálnunk,
speciális GPS-eink vannak, amiket a szem elé vetített kijelzőkön
láthatunk, mindenkiről tudjuk, hogy hol van.
Rögtön tudjuk, hogy
mondjuk, ha velem vagy, akkor mennyi George pulzusszáma, plusz a
robot, aki velünk van és aki mindig figyel mindent. Ha valami
történik, arra az esetre giroszkópok vannak ezekben az
öltözetekben, amik tudják, ha leesünk. Azon nyomban tudni fogják,
ha leesünk, és elindít egy riasztást. És ez ugyancsak ijesztő,
mert volt valaki, aki lezuhant egy kisebb szikláról, mert a talaj
úgy tűnt, hogy szilárd, de nem volt az. És a geológusok ott
vannak és nézik a szeizmikus lenyomatokat a robotegységekből,
amik kilőnek egy hullámot, egy frekvenciát vagy egy szónikus
hullámot. Szóval tudni akarjuk, hogy hol vagyunk. Biztonságos-e a
talajra lépni, mert egyszerűen csak felsétálsz egy hegytetőre és
puff, már el is tűntél. Szóval mielőtt elkezdenénk ezt,
odamegyünk és a robot lefuttatja az összes tesztet a légkörről,
a talajról és mindenről. Tökéletes térfogati képünk lesz
mindenről. Tudni fogjuk, hogy „rendben, biztonságos felmenni erre
a területre.” De ilyen dolgok megtörténnek. És ahogy valaki
megsérül, a küldetés le van fújva és onnantól kezdve
egyszerűen átvált életmentő küldetésbe.
Noory:
Ahogy egy ember megsérül, visszahívnak titeket.
Emery:
Lefújják a küldetést és visszahozzák a személyt.
Noory:
Mondjuk azt, hogy elvégezted a küldetést. Mikor küldenek ki téged
újra?
Emery:
Attól függ. Ahogy mondtam, lehet, hogy egyszerre két vagy három
küldetésre is tréningeznek. Szóval lehet, hogy 3 vagy 6 hónapig
készülsz fel havi egy küldetésre. Attól függ, hogy milyen
elvégzendő munkára hívnak, milyen küldetésre akarnak betenni
téged. Igazán soha nem csináltam havonta egy küldetésnél
többet. Soha nem csináltam kettőt ugyanabban a hónapban. De ebben
a programban csak rövid ideig vettem részt.
Noory:
Hol zajlik a tréning? Ezen a bolygón.
Emery:
A létesítményben, akárhol is legyen a létesítmény. Az a
létesítmény, amiben én voltam, Új-Mexikó északi részén, a
saját önálló területén volt, ami nem kapcsolódott a
bázisokhoz.
Noory:
A föld alatt?
Emery:
A föld alatt, igen. És van egy körzetük, ami olyan, mint egy
nagyon egyszerű osztályterem, amiben néha olyan emberekkel kell
beszélned, akik már jártak a küldetés helyszínén. Szóval
minden nap olyan, mint egy kis iskola, két-három óra tanítás és
aztán persze fizikai tréning naponta kb három órányi és aztán
arra is kiképeznek, hogy hogyan dolgozz a robotokkal és a különböző
típusú számítógépekkel és különböző típusú
készülékekkel, amiket használni fogsz majd. Olyan esetek is
vannak, amikor lényegében beöltözöl és egyszerűen kimész a
sivatagba és csak használod a felszerelést, és összeszoksz vele.
Megrendezett dolgokat csinálunk, megrendezett kis küldetéseket
mielőtt ténylegesen nekiindulnánk, hogy megbizonyosodjunk róla,
hogy mi a kényelmes.
Noory:
És azután megyünk.
Emery:
És aztán megyünk. És aztán sok esetben úgy, mint a pilótáknak
a pilótaképzésen, ott vannak ezek a szimulátorok. Ugyanezt
csinálják velünk is. Azt mondják: „nos, mi történik, ha ez
vagy az leesik a szikláról. Mi a protokoll ilyenkor. Hogyan fogjuk
csinálni. Mi van, ha valaki visszahoz valamilyen rossz biológiai
anyagot. Mit csinálunk akkor.”
Noory:
Történt ilyen?
Emery:
Igen, történt ilyen. Két hétre karanténba tettek,
mindannyiunkat. És szerencsére egyikünk sem fertőződött meg...
csak a ruhán volt rajta.
Noory:
Mi van, ha ez az organizmus elszabadul a bolygón?
Emery:
Nos, igen. Ez a létesítmény egy levegővákuumozott szűk szoba,
ahol ezek a portálok vannak és azt csinálják, hogy vannak
speciális berendezések, mint a mi Rife-(frekvencia)gépeink, csak
sokkal nagyobbak, amik le tudnak szkennelni egy egész futballpályát
és az tudni fogja, ha van rajtad akár egyetlen mikroorganizmus is,
mondjuk egy vírus, valamiféle negatív sejtanyag. Érzékelni
fogja, és azon nyomban, ahogy átjössz, meg kell állnod.
Noory:
Beindulnak a riasztók?
Emery:
Beindulnak a riasztók és meg kell tisztítaniuk az egész szobát.
Etilén-oxid gázt használnak, frekvenciakészülékeket használnak,
és ezt az egészet rád engedik. Oké? És aztán onnantól kezdve
át kell menned az épület egy különálló részébe, ahol
légzsilip van és ott kell ülnöd, mint egy hiperbároxigenizációs
(HBO) kamrában és aztán megfigyelés alatt kell tartaniuk téged
nyolc órán keresztül. Ott ülsz és nem használhatod a
pihenőszobát, nem tudsz csinálni semmit. És aztán ezzel
egyidejűleg, miután megtisztítottak, át kell esned egy – mi úgy
hívjuk – szokásos dekontamináláson/fertőtlenítésen, amikor
is egyszerűen átsétálsz egy folyosón és lepermeteznek vízzel
és mindenféle különböző vegyi anyagokkal és aztán szabadon
átöltözhetsz. Ezt követően át kell essél egy két hetes
kiértékelésen, amikor is elzárnak téged a csapattal együtt egy
speciális földalatti apartman komplexumba, ami kimondottan ezt a
célt szolgálja és légmentesen teljesen zárt. És eztán
egyszerűen csak ott élsz.
Noory:
Vannak-e olyan barátaid, akikkel küldetésekre mentél és akikkel
még mindig együttműködsz?
Emery:
Az összes barátom és kollégám elhunyt januárban (2018) abban az
incidensben.
Noory:
Mindegyikük.
Emery:
Mindegyikük.
Noory:
Te vagy az egyetlen, aki megmaradt.
Emery:
Így van.
Noory:
Milyen érzéseid vannak emiatt?
Emery:
Ez fájdalmas.
Noory:
Jó emberek voltak?
Emery:
A barátaim voltak... (Emery
itt elérzékenyül)
Noory:
Megéri csinálni ezeket a programokat, Emery?
Emery:
Bármi, ami fejleszti a technológiánkat, az azt hiszem pozitív,
még akkor is, ha néhány technológiát rossz célokra használnak.
Mindig jó dolgok sülnek ki belőle, nekünk pedig tágítanunk kell
a horizontunkat. Nem lehetünk örökké bekaranténozva a bolygóra,
függetlenül attól, hogy mi fog történni a jövőben, hogy
boldogulni fogunk-e vagy sem. Képeznünk kell magunkat, a világot
tanítani és informálni kell ezekről a bámulatos dolgokról, amik
a hátunk mögött történnek és hasznosítanunk kell ezeket jó
célokra a bolygó és az emberek érdekében. Szóval nekem nagy
reményeim vannak, hogy sok minden ebből elő fog kerülni más
emberekkel együtt, akik kapcsolatban álltak ezekkel a programokkal
és ők előállnak majd és talán tesznek valamit, de ez egy hosszú
távú dolog. Főként olyan emberekre gondolok, akiknek megvan a
tudományos hátterük és akik részt vettek ezekben a projektekben.
Noory:
Te megtennéd újra? Ha megadnák rá az esélyt?
Emery:
Ó, abszolút, igen.
Noory:
A küldetéseken, amiken részt vettél, belebotlottatok-e
földönkívüliekbe, vagy volt-e valamilyen tervezett
kapcsolatfelvétel velük?
Emery:
Egyetlen küldetésemen sem kerültem szemtől szembe
földönkívülivel. Láttunk videókat korábbi küldetésekről,
amin mások, miután átérnek a portálokon, találkoznak
földönkívüliekkel, néhány esetben találkozókat is
összehoztak, de én soha nem láttam szemtől szembe semmit a
kalandjaim során.
Noory:
Miért ilyen rövidek ezek a küldetések? 15 perc, fél óra. Miért
nem hosszabbak?
Emery:
A leghosszabb küldetés, amin valaha voltam, 2 órás volt, de
általában csak 15-30 percig szoktak tartani, mert ez egy
biztonságos zóna a portál nyitva tartásához. Egy bizonyos
területen csak egy bizonyos ideig van nyitva. Ahogy mondtam is
korábban, a bolygóknak is megfelelően kell elhelyezkedniük... még
az ember által készített portáloknál is sok mindennek a helyén
kell lennie, amikre még nem jöttek rá teljesen. Szóval hogy
biztonságosan menjen a játék, még akkor is, ha 12 órán át tart
nyitva a portál, csak bemegyünk és kijövünk, és biztonságosan
játszunk, és alacsonyan tartjuk a halálozási rátát...
Noory:
Szóval nem teljesen biztosak abban, hogy mi történhet, így aztán
gyorsan intézik a dolgokat.
Emery:
Igen.
Noory:
A portálok, amiket a küldetésekhez használtok, mik ezek pontosan?
Ember által készültek, vagy már eleve a bolygón voltak?
Emery:
Nos, azt, amelyiken én átmentem, egy már meglévő portálra
építették rá. Szóval nem csak ember alkotta energiát használnak
ehhez, hanem a bolygó energiáját is.
Noory:
Minden portál más helyre visz?
Emery:
Igen, amennyire én tudom, minden portál különböző helyekre
visz. Van néhány portál természetesen, amivel földönkívüliek
rendelkeznek, amiket arra használnak, hogy az univerzum Ley-vonalait
felhasználva több helyre is menjenek.
Noory:
De tudjuk irányítani a portálokat, hogy egy adott helyre menjenek?
Van ilyesfajta technológiánk?
Emery:
Nem, nincs. Alapvetően azt csináljuk, hogy várunk egy bizonyos
időszakra, amikor tudjuk, hogy ez a portál ide megy. Így küldenek
át drónokat és aztán ugrunk mi. Mi akkor ugrunk a féreglyukba,
amikor 12 órán keresztül nyitva van.
Noory:
A portál, amin keresztülmész, ugyanaz a portál, mint amin
visszajössz, igaz?
Emery:
Igen, ez ugyanaz a portál. Néha, mivelhogy ez már olyan rég óta
zajlik, lényegében építettek egy ugyanilyen ember alkotta portált
a másik oldalon, felhasználva az ősi portált, ami már eleve ott
volt. Szóval az a képkeret-szerű dolog, amiről beszéltem neked,
néha ugyanazon a területen van.
Noory:
Aggódunk a fertőzés és a vírusok miatt, de a mi a helyzet a
pszichológiai dolgokkal? Történt-e valami az emberekkel?
Emery:
Nem sok minden. Úgy értem, ezek az emberek tudják, mire
vállalkoznak. Alapos pszichológiai kiértékelésen esnek át.
Nekem több incidensem volt a hadseregnél, amikor forró
helyzetekben az emberek kicsit jobban kiborultak a szokásosnál. Ez
egy másfajta környezet, mivel tudod, hogy hová mész. Majdhogynem
önként jelentkeztél, hogy ezekre a küldetésekre menj. Elfogadtad
az ezzel járó felelősséget. Tudod, hogy nagyon gyorsan nagyon
ijesztővé válhatnak a dolgok. Tudod, hogy lehet, hogy nem jössz
vissza. Szóval ezek az emberek érzésem szerint hősök, ők a
bolygó valódi szuperhősei. Azért csinálják ezt, mert hisznek
benne és hiszik, hogy amit tesznek, az nem ártalmas senki számára,
és még ha az is, mi csak egy csapat katona vagyunk, akik ezért
mennek, hogy teljesítsenek egy küldetést. Ez az, amit teszünk.
Noory:
Szóval összegyűjtitek ezeket az adatokat. Mit csináltok ezt
követően?
Emery:
Hát, azt hiszem, csinálnak belőle egy adatbázist, mint ahogy mi
tesszük a földönkívüliekkel és földönkívüli hajókkal és
naplószerűen feljegyzik. Tudják, hogy hol vagyunk, hogy a Marson,
vagy egy másik naprendszerben. És azt hiszem egyszerűen csak más
lakható helyeket keresnek, hogy talán újraépítsék a
civilizációt itt a Földön és más helyeken, amik biztonságosak.
Azt hiszem minden adatot rögzítenek egy nagy, biztonságos
adatbázisban kiértékelés céljából.
Noory:
Mi a protokoll a mintavételekre vonatkozóan?
Emery:
Nos, attól függ, hogy milyen mintáról van szó. Vákuumtartályok
vannak, amik úgy néznek ki, mint a napszemüvegtokok. Vannak
nagyobbak is, amik 90 cm átmérőjűek és ezeknek tojás alakja
van. És ezek vákuumozottak és néha speciális gázt is beléjük
lehet vezetni, továbbá képesek azon nyomban lefagyasztani a
dolgokat.
Noory:
Szóval különböző tömlők vannak a különböző minták
számára.
Emery:
Különböző tömlők a különböző mintákhoz. Csak két- vagy
háromféle tömlő van, de ezek nagyjából mind ugyanazt csinálják.
Amikor beleteszel valamit, kiengedheted belőle a levegőt, ami abból
a légkörből származik és feltöltheted egy speciális gázzal
vagy hozzáadhatsz mondjuk egy nitrogénhez hasonló valamit, az
rögtön lefagyasztja, majd eltávolítod belőle a gázt, mert
bármi, ami visszajön és nyitva volt ott... szóval óvatosnak kell
lenned. És a robot tudja, hogy a részecskéknek hány milliomod
része lebeg a légkörben, mert még ebben a szobában is jelenleg
billiónyi részecske van, de nem látod őket. És nekünk tudnunk
kell, hogy azok a részecskék számítanak-e. Valami bajt fognak-e
okozni, ha hazahozzuk őket, lesz-e belőle fertőzés. Szóval ahogy
visszatérünk, az összes tartályt betesszük egy másik hatalmas
tartályba, amit aztán elszállítanak valahová.
Noory:
Keresztülmenve ezeken a portálokon, te személyesen mire tettél
szert ez által? Mit tett ez veled?
Emery:
Nos, inspirál engem, még több reményt ad, hogy több dolog van
odakint, ami segíthetne a Földnek és segíthetne az emberiségnek.
És én nagyon együtt érző vagyok a különböző helyekkel és
van néhány hely, ahol szerintem nem kellene ott lennünk, mert
annyira szépek, hogy nem akarom, hogy beszennyezzük őket.
Noory:
Izgalmas dolog átmenni ezeken?
Emery:
Mindig izgalmas. Mindig történik valami olyasmi, ami még soha nem
történt korábban. És mindig leülnek és leírják a könyvekben,
hogy ez még soha nem történt meg korábban és részese lenni
ennek igazán izgalmas volt.
Noory:
Mit jelent ez a technológia a bolygó számára? Maga a tény, hogy
meg tudjuk csinálni.
Emery:
Fejlődés a tudomány számára. Úgy értem, minden, amit
visszahozunk, ahogy mondtam is korábban, valami olyasmihez
kapcsolódik, ami segíteni fog nekünk meghosszabbítani az
életünket, segíteni fog megvédeni minket. Szeretnék egy
változást látni ebben, hogy elkezdjék ezeket arra használni,
hogy megtisztítsák a bolygót. Mert én inkább amellett vagyok,
hogy először a bolygót hozzuk rendbe mielőtt elkezdenénk 200
évig élni. Az nagyszerű, nekem tetszik, de a bolygó rendbetétele
nélkül... merthogy foghatnák ezt a technológiát, amit más
bolygókról kapunk és használhatnák arra, hogy megtisztítsák
vele a Földet. Különleges talajt például, ami elnyeli a
sugárzást és ehhez hasonlók, amiket portálokon keresztül hoztak
vissza ide. És ezt lehetne gyártani is, erre akarok kilyukadni.
Képzeld el, hogy ledobod ezt a port az óceán egyik területére,
egy 500 hektáros területre, hogy megtisztítsa a vizet a
sugárzástól. Szóval megvannak ezek a bámulatos technológiák,
amiket áthozunk és amiket valamiképp rosszul használunk, de
ugyanakkor gyártani is lehetne, ha a megfelelő embereid vannak a
fedélzeten, vagy a technológia a megfelelő emberek kezébe kerül,
hogy arra használják, hogy segítsenek a Földnek.
Noory:
Nagyszerű információ, Emery. Köszönöm.
Emery:
Nagyon szívesen, George.
Noory:
Ez a Kozmikus Közzététel. Köszönöm, hogy megnéztétek.
Köszönöm a fordítást.
VálaszTörlésTehát 1-1 méglévő, valakik által megépített portál csakis 1-1 adott helyre nyílik. És, ha az orrunkracsapnak az építők? Hogyan találták meg ezeket? Hitlerfélék elindultak portálokat keresni? Ezek lehetnek különböző országokban. De a kamra új Mexico fölötti lkétesítményben a föld alatt...Hogy van ez? Belezavarodtam. Az időgép programozható és többnyire a Földön mozog, csak más korokba visz. De mintha, azt sem lehetne megbízhatóan programozni.
A kronovízorral meg néhány másodpercnyire bele lehet nézni a múltba, de nem belemenni.
Hát tényleg köszönjük a fordítást!
VálaszTörlésElgondolkoztató volt...:)
Sziasztok!
VálaszTörlésLehet hogy nem idevág a téma de nektek mi a véleményetek az Eseményről?
Ez is csak parasztvakítás vagy tények támasztják alá és bekövetkezik?
Az "esemény" egy olyan folyamat, amiről szintén 10-20-30 év múlva szerzünk majd tudomást :)
TörlésKomolyra fordítva: van alapja, de abban a formában, ahogy tálalják, parasztvakítás.
Kedves athena!
TörlésÉs te honnan tudod hogy 10-20-30 év múlva szerzünk majd róla tudomást?...és ha sose történik meg? és mi az alapja ahogy mondod?
Érdekes a felvetés. Úgy emlékszem, hogy az eseményt együtt emlegetik a napvillanással, amit hatalmas erejűre jósolnak/terveznek...még akár 20-as erősségű is lehet...és nem tudják kiszámítani a pontos hatását sem...ehhez lépest szerintem, nem sokat éreztünk az előzőekből sem...""A csillagászok a Nap tevékenységét X-szel kezdődő kódokkal jellemzik. Minél magasabb szám követi az X-et, annál erősebb a napkitörés. Vasárnap például egy X8-as és egy X3-as villanás volt, hétfőn viszont egy X3-as és egy kisebb volt regisztrálható. Az elmúlt héten volt példa X7-es és X10-es aktivitásra is, amelyek egymást követték. Amit viszont kedden észleltek, arra eddig nem volt példa.
VálaszTörlésA kutatók szerint a keddi (2003.11.04.lehetett)napkitörés erőssége az X20 fölötti tevékenységre utalt, ezzel felülmúlva a 2001. április 2-ai és az 1989. augusztus 16-ai villanásokat, amelyek X20-asnak sorolhatók be. "
Köszönöm a fordítást! M.Laci.
VálaszTörlés